Félnek a ciántól
2006. augusztus 29. 17:40
Minden előírásnak megfelel a verespataki arany és ezüstbánya.
A közmeghallgatás előtt tervezett demonstrációra csupán tucatnyian gyűltek össze. A szervezők szerint ennek egyik oka lehet, hogy sokan nincsenek tisztában az ügy jelentőségével.
„Európa legnagyobb külszíni fejtése, 30 kilométer átmérőjű meddőhányóval, 200 méter magas völgyzáró gáttal, amely mögött egy 800 hektáros ciántó lesz, ez Európában példátlan”- mondta Szabó László a Védegylet elnöke.
Több épület is a ciántóba süllyed, ha elkészül a bánya. Az ötezer oldalas környezeti hatástanulmány teljes szövegét azonban szinte senki sem ismeri.
„A magyar minisztérium 24 oldalt, egy fejezetet fordíttatott le magyarra, azt gondolom, hogy a magyar polgárok így nem tudnak tudomást szerezni arról, hogy mi is folyik”- mondta Nemes Noémi a Greenpeace kampányfelelőse.
A közmeghallgatáson a cég képviselői azt állították, az általuk alkalmazott technológia mindenben megfelel az előírásoknak, és kizárt, hogy ökológiai katasztrófa történjen. Az aranybánya miatt, ha a cég megkapja az engedélyt, a környék hegyeit szinte ledarálják majd, és ciánnal nyerik ki a kőzetből az aranyat. Ilyen technológiát alkalmazott egy ausztrál cég Nagybányán, és így került a ciános víz 2000-ben a Tiszába, amelynek élővilágában hatalmas pusztítást okozott.
A hat évvel ezelőtti ciánszennyezés után újraéledt a Tisza. A környezetvédők szerint ha a 200 méteresre tervezett gát átszakad, az végzetes lehet a folyó számára.