2006. június 8. 23:23
Ha lesznek új szabályok, azokat a minisztérium hozza majd meg.
Dr. Ács Nándor szülész-nőgyógyász: Petevezetők mennek a petefészkekhez, és a sterilizációs műtét annyit jelent, hogy ezt a két petevezetőt valahol lezárjuk valamivel, ezt át lehet égetni néhány helyen, vagy kapcsokat rátenni, vagy a klasszikus műtétnél átvágni és lekötni.
Ennyi a művi meddővé tétel. Mindössze negyedórás műtét, de a hatása csaknem minden esetben végleges. Vagyis a petevezetékek elkötése után, ha sikeres a műtét, már nem lehet teherbe esni. És ezt leginkább úgy kell érteni, hogy soha. Persze a lehetőség megvan, de a visszafordító műtétek legtöbbször sikertelenek.
Ács Nándor: Ilyenkor azt lehet csinálni, hogy ezt a lezárt szakaszt kivágni, és a mellette lévő két ép szakaszt összekötni, csak az a baj, hogy utána azok összenőnek és lezáródnak, tehát igazából, aki ezt vissza szeretné fordítani, az esetek döntő többségében csak a lombik jöhet szóba.
A művi meddővé tételt jelenleg csak az kérheti, aki elmúlt 35 éves, vagy már van három vérszerinti gyermeke. Az Alkotmánybíróság azonban úgy döntött, hogy a jelenlegi szabályozás sérti a szabad önrendelkezés jogát. Így aztán, ha a következő három hétben nem születik új szabályozás, akkor július elsejétől minden 18 év feletti nő és férfi szabadon dönthet a sterilizáció mellett.
Dr. Bán Judit klinikai szakpszichológus: Ezt nem nagyon lehet rábízni egy 18 évesre, mert nem biztos, hogy tudja, hogy miben dönt.
A legtöbb szakmai és társadalmi szervezet is ezen a véleményen van. Vagyis, hogy egy 18, de akár még egy 25 éves nő sem tudja biztonsággal kijelenteni, hogy ő soha nem akar többé gyereket. Hiszen ma már akár még 40-45 évesen is nyugodtan szülhet egy nő, így aztán 18 éves korától még 25 éve van arra, hogy az anyaság mellett döntsön.
Egy asszony 25 évesen döntött a sterilizáció mellett. Két császár után már nem javasolták neki, hogy újabb gyereket szüljön.
„Tényleg egy nagyon súlyos, egy életre szóló döntést kellett hozni, és akkor 100 százalékig nem is gondoltuk azért végig, mert két gyerek volt, fiatalok voltunk anyagilag is körülbelül ennyi volt, amit tudtunk vállalni és akkor úgy gondoltuk, hogy ez most így jó, de elég könnyelmű döntés volt.”
Majd eltelt 15 év. A kislányokból nagylányok lettek, és az asszony meg is bánta a döntését. 'Aztán kicsit később, amikor már nagyok lettek a lányaim és a hasonló korú, 40 körüli barátnőim elkezdtek kisbabákat szülni, sorra kettő három is, akkor bántam igazán, hogy ezt megcsináltattam, mert nagyon szívesen vállaltam volna egy harmadik gyereket.”
A művi meddővé tételt, hacsak nem egészségügyi okból kell elvégezni, nem támogatja a társadalombiztosító. Így jelenleg 50 ezer forintot kell egy ilyen műtétért fizetni. Tavaly 1236 sterilizációs műtétet végeztek a kórházak. Ez elég kevés, és a nőgyógyászok azt remélik nem is fog rohamosan emelkedni akkor sem, ha bárki szabadon kérheti 18 éves kora után. Ám azt mondják, még azt a néhány esetet sem lenne szabad megengedni. A Magyar Nőorvos Társaság a néhány nappal ezelőtti konferenciáján határozatban utasította el a tervezett intézkedést. Szerintük mindenképpen szabályozásra van szükség.
Dr. Szabó István, a Magyar Nőorvos Társaság elnöke: Össze kéne ülni, a törvényhozók, az egészségügy, az orvosok, mi meg is mondtuk, hogy bármikor szívesen állunk rendelkezésre, beszéljük meg a dolgokat, de én úgy gondolom, hogy eddig volt a 35 év, és ez nem egy légből kapott dolog.
Szabó professzor szerint ugyanis némelykor igenis szükség lehet az önrendelkezési jog szűkítésére.
Dr. Szabó István: Én ezzel az önrendelkezési jogommal megsértem a későbbi önrendelkezési jogomat, azt, hogy gyermekem lehessen, tehát én magam szűkítem le az önrendelkezési jogomat, és egy nem meggondolt döntésem következménye az, hogy énnekem soha nem lehet gyerekem.
A nőorvos társaság mellett a Fidesz is társadalmi párbeszédet kezdeményezett az ügyben. Azt mondják, a kormánykoalíciónak elegendő ideje lett volna megfelelő törvényt benyújtani, ám ezt nem tette meg.
Pelczné Dr. Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke: A női politikai munkacsoport egyértelműen tiltakozott az ellen, hogy ilyen lehetőséget adjunk, a következményekkel nem számolva mindenkinek a kezébe, azért mert átgondolatlannak és meggondolatlannak tartjuk ezt a lehetőséget, és megítélésem szerint mint nő mondom ezt, nincsenek tisztában a fiatal lányok azzal a következménnyel, hogy ez visszafordíthatatlan folyamat.
Ha a kormány nem dönt másképpen, akkor a következő hónaptól ez a szabályozás lép életbe, vagyis hogy minden nagykorú kérheti a művi meddővé tételt. A nőgyógyászok azt mondják, ez nehéz helyzetbe hozza őket.
Ács Nándor: Ez nekünk egy elég nagy gond lesz, mert ha megjelenik egy nő ezzel a kéréssel, elvileg nekünk van jogunk az ilyen beavatkozásokat visszautasítani, mert az orvosi meggyőződésünkkel ellentétes.
Ha az alkotmánybírósági döntés alapján a nőnek ez beletartozik az önrendelkezési jogába, akkor nagyon nehéz lesz jogilag nemet mondani, mert akár be is perelheti a területileg illetékes kórházat, hogy neki a kérése ellenére nem végzik el ezt a műtétet.
A vita még az alkotmánybírókat is megszólalásra késztette, csak hogy kevesebb legyen a félreértés. Azt mondták például, hogy sok országban nem 18 évesen dönthet egy fiatal arról, hogy sterilizáltassa magát. Ausztriában és Dániában 25, az Egyesült Államokban pedig például 21 év a korhatár. Hogy nálunk is idősebb korban engedélyezik-e a meddővé tételt, arról az egészségügyi tárcának kell döntenie. És az alkotmánybírák emlékeztettek arra is, hogy tavaly novemberben hozták ezt a döntésüket, így a kormányzatnak vagy a parlamentnek hét hónapja lett volna arra, hogy új szabályokat alkosson.
Ha lesznek új szabályok, azokat az Egészségügyi Minisztérium hozza majd meg. Még 23 napjuk van rá, pedig 7 hónapjuk lett volna az alkotmánybírósági döntés óta megalkotni az új szabályozást. Kerestük őket, de nem nyilatkoztak, csak egy rövid közleményt adtak ki, amiben az áll: rendeletet hoznak majd, amely garantálja a kiskorúak vagy a cselekvőképtelenek védelmét.
