2006. május 25. 23:00
Van-e szükség minden évben 10 ezer frissen végzett tanárra, és 2 ezer újságíróra?
Mentes Gábor 27 éves. Van egy főiskolai és egy egyetemi diplomája. Beszél angolul és japánul. Stábunk a munkaügyi központba kísérte el, ahol éppen mint munkanélküli regisztráltatja magát.
„Meg kell mondjam őszintén, nem cserélnék a mostani fiatal diplomásokkal, minket valaha még tárt karokkal vártak a munkahelyek egyetem után, ma már tudatosan készülni kell a diákévek alatt arra, hogy a végén majd el tudjanak helyezkedni” – mondta Steinglauber Tamás álláskeresési tanácsadó.
És valóban nem könnyű mostanában a végzős hallgatóknak. Hiszen már nem csak azon izgulhatnak, hogy vajon sikerül-e megszerezni a diplomát, hanem egyre inkább főhet amiatt is a fejük, hogy vajon tudnak-e majd vele kezdeni is valamit. Ahogy ugyanis egyre többen tanulnak tovább, egyre élesedik a verseny is. És egyre nagyobb a harc a pályakezdő diplomások között az állásokért.
A szakemberek azt mondják, a legfontosabb a tudatos tervezés. Megnéztük, mennyire készülnek tudatosan a munkára az érettségiző középiskolások. És mint kiderült, nagyon is. Ők például már tudják, hogy egy vagy akár több diploma nem jelent feltétlenül álláslehetőséget. Igaz, azt is tudják, hogy még mindig diplomásként van a legnagyobb esélyük a munkaerőpiacon. Az általunk kiválasztott fiatalok mindegyike egyetemre készül. Épp, hogy 18 évesek, vagyis optimisták:
„Van még egy kis időnk gyereknek maradni, élni az életet, tapasztalatot gyűjteni. És mindenki úgy gondolkozik már ma, hogy egy diplomára szüksége van ahhoz, hogy munkába tudjon állni.”
„Az lenne jó, ha nem csak az lenne az egyetlen módja a jó pénzkereseti lehetőségnek, ha az ember továbbtanul, hanem akkor is, ha nem tanul tovább, úgy is jól lehetne keresni.”
Persze azért nem bíznak mindent a véletlenre:
„Ha jó az ember, akkor kap állást, ha nem, akkor nem kap, ez ettől is függ szerintem.”
„Én 10 éves korom óta - apukám példáját követve - ügyvéd szerettem volna lenni, és a gimnáziumban jöttem rá, hogy nagyon sok van belőlük, és érdemesebb olyan képesítést szerezni, amivel azonnal egyetem után könnyebb elhelyezkedni.”
- Megkérdezném, hogy mennyi kezdőbért gondoltál?- Hát, a többiek mennyit mondanak? - kérdezte Gábor.- Minimumot kell meghatározni, hogy az alatt nem vállalod.- Szerintem, olyan 100 nettó.
Gábor néhány hónapja egy egyszerű kérdésre még egyszerű választ adott volna. Azt, hogy ő raktározással szeretne foglalkozni.
- Szakmában szeretne elhelyezkedni?- Igen, bár már azon is gondolkozom, hogy nem muszáj szakmában, csak dolgozzak.
És a legtöbben valóban így járnak. Olyan munkában helyezkednek el, amihez nem is kell felsőfokú végzettség - de legalább javítják a statisztikát.
„Ma az nem elegendő, hogy bemegyek az órákra, és megtanulom a tananyagot, mert nem erről szól a dolog, hanem az egész szakmát kell megismerni. Ha én szociológus hallgató vagyok, akkor nem biztos, hogy én akár a legjobb szociológia professzortól is megtanulom ezt a szakmát, ha én magam nem törekszem arra, hogy ezt a szakmát megismerjem” – mondta Gábor Kálmán szociológus.
Vagyis ma már máshogy kell egyetemre járni. A változó világhoz változniuk kell a diákoknak is. Azért ők még úgy látják, elkelne némi segítség ebben az útvesztőben.
El is vittünk egy német és egy történelem-latin szakos hallgatót, valamint a hallgatói önkormányzat képviselőjét az Oktatási Minisztériumba, hogy megkérdezzék, mire számíthatnak.
- A keretszámok összetétele nem tükrözi a munkaerőpiac és a társadalom elvárásait – mondták Medveczky Gábor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának tagja.- Folyamatos tendencia, hogy a műszaki létszámot emeljük, az informatikai létszámot jelentősen növeltük, hiszen ez egy konjunkturális terület volt, és az érdeklődés is meghatározó volt, és visszavettük már az elmúlt évben a jogi képzés keretszámait – válaszolta Mang Béla felsőoktatási helyettes államtitkár.
A diákok szerint az egyik probléma az lehet, hogy ma már egyáltalán nem vonzóak a szakmunkásképzések. Magyarországon ugyanis egy diplomával két és félszer többet lehet keresni már a pályakezdés pillanatában is, mint anélkül. Meg aztán a szakmunkásképző különben sem divatos.
- Szerintem, ha túl sok a diplomás, akkor ezeken a kimeneti helyeken, a szakmunkás képzésen kéne javítani – mondta Horváth Erika egyetemi hallgató.- Ezt a gazdaság szereplői is érzik, bár nem tettek még ők sem eleget érte, mert ez a kimenet, a felsőfokú szakképzés igen piacképes és a magyar gazdaság ezt határozottan igényli. Nem tudjuk feltölteni ezeket a keretszámokat, de növekszik az ide jelentkező hallgatók száma. És az sem lesz idegen, hogy egy alapdiplomát szerzett kolléga visszatér egy szakképzésbe valamilyen szakképzettség megszerzése érdekében – felelte az államtitkár.
De, mint a beszélgetés során kiderült, a minisztériumnak arra is vannak tervei, hogyan ösztönözze az egyetemeket.
- Tíz százalékkal kevesebb lehet a finanszírozás akkor, ha a diplomás pályakövetésből azt tapasztaljuk, hogy az adott intézményből nem tudnak elhelyezkedni a hallgatók. Ennek a kialakításán most dolgozunk. Illetve többletet kaphat az az intézmény, ahol ez az elhelyezkedési mutató nagyon jól alakul a következőkben - közölte Mang Béla.
Vagyis nem csak a diákoknak, az egyetemeknek is váltani kell.
„Az egyetemek most még a sebeiket nyaldossák az expanziójuk kapcsán, szóval még nincsenek erre felkészülve több szempontból sem. Túl bürokratikusak, túl merevek, ennek következtében kevéssé alkotóak” – mondta Gábor Kálmán szociológus.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen már megtették az első lépéseket. Januárban például létrehozták az ELTE karrierközpontját, ezenkívül próbálják szorosabbra fűzni a kapcsolatot a munkaerőpiaccal, és már azon is gondolkodnak, hogyan oldják meg azt, hogy ne képezzenek feleslegesen diákokat. Igencsak lényeges különbségek vannak ugyanis a különböző diplomák között az elhelyezkedési esélyek szempontjából. Míg ugyanis az informatikus vagy például gépészmérnök végzettségű diákok azonnal elkelnek, ahogy kiteszik a lábukat az egyetemről, a tanárok, jogászok, sőt, ma már a közgazdászok is egyre nehezebben találnak munkát.
„Mi mindenképpen úgy gondolkodunk, hogy vannak bizonyos felsőoktatási trendek, mondhatjuk azt, hogy divatszakok, amelyekből már lehet, hogy ennyi emberre nincs szükség, mégis óriási az érdeklődés. Mi úgy gondolkodunk, hogy mindenképpen lehetővé kell tenni a hallgatóink számára, hogy ezeket tanulják, de könnyen elképzelhető, hogy nem államilag finanszírozott, hanem költségtérítéses képzésben” - mondta Forgó Melinda, az ELTE Hallgatói Önkormányzatának elnöke.
