Lelkes aktivisták
2006. március 16. 22:58
Százezer fős aktivista seregek bevetését ígérik a pártok a kampány utolsó heteire. Az aktivisták már eddig is kivették a részüket a választási harcból: plakátoltak, szórólapokat osztogattak, kopogtatócédulákat gyűjtöttek. De kik ezek a fiatalok, akiket egy telefonhívással riaszthatnak a pártok, akik szabadidejükben, ingyen dolgoznak a politikusoknak? Kruzslicz Dávid két huszonéves lánytól kérdezte meg, mit várnak a munkájukért cserébe.
Néhány héttel ezelőtt a Házon Kívülben láthatták, ahogy kopogtatócédulákat gyűjt a fideszes Navracsics Tibor, és az SZDSZ-es Kóka János. Elkísérte őket egy-egy aktivista is. Most rájuk, vagyis azokra az önkéntesekre voltunk kíváncsiak, akik több ezren a háttérből segítik a kampány-munkát. Szabadidejükben. Ingyen.
Braun Henriett önkéntesként dolgozik Kóka János kampányában. Nemrég jött haza Amerikából, ahol PR és reklámszakon végzett.
Braun Henriett: Inkább a PR munkában gondoltam én is, hogy gyakorlatot szerzek. És nagyon érdekelt, hogy a kampánynak milyen a felépítése, és hogyan tudnék én ebben segíteni.
Henriett azt mondja, szülei szintén SZDSZ szimpatizánsok, és támogatták az ötletet, hogy önkéntesként dolgozzon. Persze nem mindenki reagál egyformán.
Braun Henriett: Amikor megemlítem, hogy melyik pártnál vagyok, és pontosan mit csinálok, akkor mindenki felelősségének érzi azt, hogy nekem elmondja, hogy mi az ő személyes véleménye ezzel kapcsolatban, pedig annyira nem vagyok rá kíváncsi, de mindenféleképpen elmondják nekem, és utána úgy érzem, hogy akarva-akaratlanul egy vita közepébe keveredtem.
„Hazaszeretet és nemzetféltés.”
Így indokolja Kovács Dia, miért dolgozik önkéntesként a Fidesznek. Dia Navracsics Tibor kampányát segíti Veszprémben. Amúgy a helyi egyetemre jár, angol-francia szakra.
Kovács Dia: Én úgy éreztem, hogy 2002 óta az az irány, ami felé elindult Magyarország, az nem jó. És ültem otthon sokáig, bosszankodtam magamban, és eldöntöttem, hogy jó lenne valamit tenni.
Dia most épp az egyik helyi bevásárlóközpontban tart ügyeletet. Az érdeklődőknek szórólapokat oszt, és természetesen kopogtatócédulákat is gyűjt.
Kovács Dia: Van aki a gyerekét sem engedi ide, merthogy mérgező itt megjelenni, van, aki pedig azt mondja, hogy nagyon jó, hogy itt vagyunk, és gratulál ahhoz, hogy sikeres-tehetséges fiatalok vagyunk, amiért itt vagyunk, és örülnek neki.
Henriett komolyan veszi a feladatát. Két hónapja reggel tíztől délután négyig minden napját az SZDSZ irodában tölti. Levelekre válaszol, kopogtatócédulákat szortíroz, segít a rendezvények megszervezésében. alán nem meglepő, hogy Kóka Jánost tartja a legszimpatikusabb magyar politikusnak. Természetesen már találkoztak is.
Braun Henriett: Kérdezte, hogy mit keresek én itt, mondtam, hogy SZDSZ-es önkéntes vagyok, közölte velem, hogy ő is SZDSZ-es önkéntes...
Henriett az SZDSZ-be még nem lépett be. Azt mondja, nem volt rá ideje. Egyelőre azon sem gondolkodott, hogy később mire lesz jó neki ez az egész.
Braun Henriett: Még az a jövő zenéje, hogy én ezt hol fogom tudni hasznosítani, még most nem tudom megmondani. Kapcsolatokra szeretnék szert tenni, szeretnék minél több emberrel megismerkedni, és majd meglátjuk.
A pártokat országszerte több tízezer aktivista segíti. A kampányvezetők azt mondják, egyre több köztük a fiatal.
Horn Gábor az SZDSZ kampányfőnöke: Szerintem nagyon normálisan Magyarországon elkezdtek az emberek politikai karrierbe is gondolkodni. Szerintem ez normális, hogy megint az én korosztályom, mi azért botcsinálta politikusok vagyunk mindannyian, értelmiségiként, más pályákról kerültünk be, és ez talán látszik is rajtunk. Talán felnő egy profi korosztály, akik már úgy kerülnek be ebbe a dologba, hogy akarnak valamit, szeretnének politikusok lenni.
Nyitrai Zsolt, a Fidesz kampányfőnök-helyettese: Nagyon sok emberrel találkoznak ebben az időszakban, nagyon jó tapasztalatnak tartom ezt. Kapcsolatokat is lehet természetesen építeni, és az ember mégiscsak részesévé tud lenni annak, befolyásolni tudja azt, hogy az adott lakókörnyezetben, vagy az országban mi történik, milyen irányba mennek a dolgok.
Horn Gábor: Vannak olyanok, akik ezt egy kellemes dolognak tartják. Tehát egy jó játék, izgalmas, érdekes, beszállunk, próbálkozzunk, buli van.
Nyitrai Zsolt: Az éjszakai plakátozás, szórólapozás, utána beülni egy-egy kólára, üdítőre, vagy adott esetben egy sörre, azt gondolom, hogy mindenképpen a kampány végére csapattá kovácsolja a fiatalokat.
Kovács Dia: Szerintem mindenkinek az életéhez kapcsolódik a politika, és sokkal szervesebben, mint ahogy ezt sokan gondolják. Ha bemennek a boltba, az is politika, hogy mi mennyibe kerül.
Irány az egyik helyi kávézó. A többiek itt várják, hogy megbeszéljék a holnapi feladatokat. A veszprémi fideszes aktivisták úgy érzik, sok múlik rajtuk.
Ovádi Péter: Mi vagyunk a fiatalok, és mondjuk házról házra mi könnyebben jutunk. Ezek a munkák igazából ránk hárulnak.
Mihalovics Péter: Nem szeretném leértékelni persze az idősebbek tapasztalatát, de azért a fiatalok dinamizmusa szerintem az viszi előre a kampányt, mind országos szinten, mind helyi szinten is.
A fiatal aktivisták ugyanakkor úgy gondolják, ők is sokat tanulnak a kampányból.
Mihalovics Péter: Óriási tapasztalat az, hogy ilyen fiatalon egy nagyon bonyolult rendszerbe bepillantást tudunk nyerni. Egyrészről. Másrészt pedig szerintem nagyon jó dolog, hogy egyetemista létünkre értelmiségi körökben mozgunk. Tehát ügyvédekkel, orvosokkal, tanárokkal tárgyalunk nap mint nap.