2006. március 11. 18:06
Az egykori jugoszláv elnök a hágai törvényszék fogdájában halt meg.
Szlobodan Milosevicset 2001-ben vitték Belgrádból Hágába, ahol 2002 elején kezdődött el pere. Azóta egészségi állapota miatt sokszor megszakították a bírósági eljárást.
Milosevics gyakori fejfájással, krónikus szívpanaszokkal és magas vérnyomással küszködött. Ügyvédje délután azt mondta, hogy valószínűleg szívbetegségben halt meg.
A nemzetközi törvényszék széleskörű vizsgálatot rendelt el, hogy tisztázzák a körülményeket. Milosevicset a dél-szláv háborúval kapcsolatban népirtással és emberiesség elleni bűnökkel vádolták. Egyebek mellett felelőssé tették 8 ezer szrebrenicai muzulmán lemészárlásáért.
Az uniós elnök Milosevics haláláról
Az Európai Unió soros elnökségét betöltő Ausztria szombaton szomorúnak nevezte Szlobodan Milosevics halálát emberi vonatkozásban, ugyanakkor úgy vélte, ez nem változtat az egykori jugoszláv vezető balkáni örökségén.
'Bármely ember elmúlása önmagában egy szomorú mozzanat' - mondta Ursula Plassnik. Az osztrák külügyminiszter az uniós külügyi tárcavezetők és balkáni kollégáik megbeszélésén volt, amikor a hírt megkapta. Hozzátette: politikailag a régiónak és Belgrádnak ez nem jelent változást abból a szempontból, hogy tisztába kell lenniük múltjuk örökségével, melynek Milosevics is része volt.
A "Balkán hentese"
Milosevicset a 'Balkán hentesének' is nevezték, és ő volt a megtestesítője a hidegháború utáni őrült nacionalizmusnak. Olyan indulatokat szított, amelyek nyomán több mint 200 ezer ember halt meg, több mint 3 millióan pedig földönfutóvá lettek, a jugoszláv gazdaság pedig romokban hevert. Ennek ellenére nem kért bocsánatot a Horvátországban, Boszniában és Koszovóban elkövetett tetteiért, ahol szörnyű mészárlást hajtott végre a horvátok és muzulmánok ellen a nagyobb Szerbia reményében - írja az AFP hírügynökség.
'Büszke vagyok mindenre, amit tettem az országom és a népem védelmében' - nyilatkozta a Fox amerikai tévétársaságnak egy 2001-es telefoninterjúban. Milosevics kifejtette: 'minden döntésem legitimált és legális volt, a jugoszláv alkotmányon és az önvédelmen alapult'.
Út a hatalom felé
1987. április Koszovó. 'Senki sem bánthat benneteket többé' - ezzel a mondattal kezdődött Slobodan Milosevics nagypolitikai karrierje. A koszovói szerbek, akik az albán többségű tartomány népének tíz százalékát tették ki, értettek a szóból. Koszovó ekkor már sokadszorra a Balkán lőporos hordója volt, ezúttal a szétesés előtti Jugoszláviában.
A koszovói beszéd megteremtette Milosevics tekintélyét a szerbek között, nemcsak a tartományban, hanem egész Jugoszláviában. Alig két év múlva már szerb elnök lett az egykori bankárból, majd belgrádi párttitkárból.
A szerbek élén
A délszláv katasztrófa nyitánya 1991-ben volt. Szlovénia és Horvátország bejelentette kiválását Jugoszláviából, mire az államalakulat szerb-dominanciájú hadserege támadásba lendült, először a régi ellenség, a horvátok ellen. Megkezdődött a II. világháború utáni Európa legvéresebb konfliktusa, amely Bosznia-Hercegovinában csaknem négy éven át tartott. Vukovár, Szarajevó, Srebrenica - a tragédia poklai. A végső mérleg: 200 ezer halott; több millió hontalan, vagy otthonából elüldözött; népirtás, emberiesség elleni bűnök.
Milosevics mindenben támogatta a horvátországi és boszniai szerbek harcát, Radovan Karadzsics szerb vezért és Ratko Mladics tábornokot. A borzalmak végül rávették a NATO-t, hogy Szarajevó megmentésére közbeavatkozzon. A bombázások és a nemzetközi embargó rákényszerítette Szerbiát a Daytoni békére. A viszonylagos nyugalom azonban nem tartott sokáig. 1998-ban Koszovóba masírozott be a szerb hadsereg, amelynek etnikai tisztogatásai másodszor is cselekvésre késztették az észak-atlanti szövetséget. A Belgrádra mért légicsapások tudták meghátrálásra kényszeríteni a rezsimet, végleg eloszlatva Milosevics Nagy-Szerbia álmát.
Közel a bukás
A 2000-ben tartott elnökválasztások ellenzéki sikere mutatta meg, hogy közel a bukás. Milosevics dacolt a kudarcát jelző eredménnyel, mire tömegtüntetések robbantak ki. Októberben pedig jött a vég kezdete. Felkelés tört ki Belgrádban, és a tömegek megostromolták a parlamentet, Milosevics pedig 10 nappal később lemondott.
A hágai bíróság előtt
Néhány hónap telt csak el, és a Dzsindzsics-kormány belegyezett Milosevics kiadatásába Hágának. 2001. áprilisában rendőrök rohanták meg Milosevics erődszerű házát, és röviddel később már Hágába vitte egy gép a volt elnököt.
'Nem ismerem el a bíróság illetékességét' - mondta a törvényszék főbírájának, amikor először elővezették.
A tárgyalást számos alkalommal elhalasztották Milosevics megromlott egészségi állapota miatt. Többször volt beteg, moszkvai gyógykezelési kérését a bíróság elutasította. Halálával nem ért véget a nemzetközi felelősségrevonás a dél-szláv háborúban elkövetett bűnökért. Ratko Mladics és Radovan Karadzsics felelősségrevonása még hátra van.
