2006. február 2. 22:50
Összehoztuk egy nézőnket két képviselővel, hogy eldönthesse, kire szavazzon.
Simó Károly. 32 éves. Egyike a több százezer bizonytalan szavazónak, akikért versenyt futnak a pártok. Egy kertvégi házikóban dolgozik, internetes oldalakat üzemeltet. Felesége nem dolgozik, egész nap értelmi fogyatékos gyermeküket neveli. Simó Károly vagy a Fideszre vagy az SZDSZ-re szavaz április 9-én.
Simó Károly: „Nem tudom elképzelni, hogy csak krónikus hazudozók ülnek a Parlamentben.”
Két olyan párt között hezitál, amelynek vezetői szinte szóba sem állnak egymással.
Simó Károly: „A politikusok közül elég sokan arra alapoznak, hogy egy választási kampányban ígérnek. Aztán majd 4 év múlva senki sem emlékszik rájuk. Van nekik egy rossz hírem. Elég régóta az interneten minden visszakereshető. Kellemetlen lehet, amikor elé teszi valaki, hogy ezt mondtad.”
Azt gondolta, megkönnyíthetjük a döntését, ha elvisszük őt a Parlamentbe, és személyesen is beszélhet két képviselővel. Károly először jár az Országházban. Szóhoz sem jut, amikor felsétálunk a főlépcsőn. Sétánk elején egy sajtótájékoztatóba botlunk. Aztán a társalgóban sorra haladnak el mellettünk a terembe siető politikusok, akikről megvan Simó úr véleménye.
Simó Károly: „Azt szeretem, ha vita van és nem kinyilatkozások…Aki el tud jönni, annak megváltozhat a véleménye, testközelből látva a dolgokat.”
Gusztos Péter, 29 éves, biztos szavazó, SZDSZ-es képviselő és Wintermantel Zsolt, 31 éves, biztos szavazó, fideszes képviselő. Mindkettőjüktől azt kértük, győzzék meg Simó Károlyt, hogy az ő pártjukat válassza. Igazi vitát szerettünk volna, de a Fidesz nem vállalt közös szereplést az SZDSZ-szel.
A beszélgetéseket a szabaddemokratákkal kezdtük. Simó Károly bennük a lazaságot szereti, azt, hogy ügyesen kommunikálnak, ötletesek a megjelenéseik. De sokszor a külsőségek a tartalom rovására mennek - mondja.
Simó Károly: „Vannak olyan dolgok az SZDSZ-nél, amit úgy érzek, hogy a kommunikáció megjelenik, de a valóság azonban más...Ennek a ciklusnak a rázós ügyeinél nem tartottatok sajtótájékoztatókat.”
Gusztos Péter, a SZDSZ országgyűlési képviselője: „Én tartottam az állam-egyház finanszírozás kérdésében olyan sajtótájékoztatót, amikor olyan súlyos szakmai hibát követtem el, miután elnézést is kellett kérnem…Mi is hibázunk. Egyenként és a pártok is.”
A Fideszben, mint mondja, a családbarát szemléletet szereti. Ezért azt kérdezte, hogy a pártnak van-e valamilyen javaslata az ő problémájára.
Simó Károly: „A feleségem 35-ön túli. Van egy sérült fiunk és nő. Hátrányos a munkaerőpiacon - akár munkához, vagy hogy egy vállalkozást el tudjon indítani…Van-e erre esély, vagy erről le kell mondani?”
Wintermantel Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője: „Az államnak támogatni kellene. Olcsó az államnak, hogy nem kell foglalkoznia a gyerekkel. A Fidesznek van is erre javaslata, a sérült gyerekeket otthon nevelők részére a teljes minimálbért első lépésként bevezetni.”
Aztán, mivel már dübörög a kampány, erről is beszéltek.
Wintermantel Zsolt: „A pártok minden eszközt be fognak vetni a televíziós hirdetéseken keresztül, utcai rendezvényeken át, a személyes megkeresésen át...”
Gusztos Péter: „Most már gyakorlatilag a fürdőszobában bent van a politika. A postaládánk már rég tele van, és jön be egyre inkább a magánéletünkbe. Idő után az lesz a kifizetődő, ha megtartjuk a 3-4 lépés távolságot.”
Ezt Simó úr személyesen is megtapasztalta.
Simó Károly: „Egyszer kitöltöttem azenorszagom.hu-n egy kérdőívet és onnantól kezdve jönnek a levelek - aki megadja az elérhetőségét, de én nem kértem!”
Károly abban mindenesetre egyetértett a két politikussal, hogy nem a tévén keresztül, hanem személyes találkozókon lehet leginkább meggyőzni a választókat. Simó úr szerint hasznos volt a találkozó, azt viszont nem árulta el, hogy melyik politikus győzte meg leginkább.
