2006. január 12. 22:50
Szűkös támogatást vehetnek csak fel 18 év után a gyerekek.
Tünde és Tivadar Újév napján negyedik gyermeküket köszönthették. Aztán nemsokára az esélyegyenlőségi minisztert is, aki személyesen vitte el a kormány új találmányát, a babakötvényt az év első babájának. Miután a stábok a miniszterrel együtt elvonultak, mi elmentünk, hogy megnézzük, mekkora segítség ez a kötvény a négygyerekes családnak.
„80 ezerből élünk, ez nagyon kevés négy gyereknek. Ebből fizetjük a rezsit, a közös költséget, 30 ezer, amit fizetünk, a többiből élünk” – mondta az apa.
Tündéék úgy gondolják, szép, szép a babakötvény, a plakett is jól mutat majd a kiságy fölött, de ettől még nem jut elég az asztalra. Ebédre a gyerekek rendszerint farhátat és csirkenyakat kapnak, amiből a szülőknek már nem jut. Pedig Tündéék a négy gyermekükkel jóval az átlag fölött teljesítettek. Magyarországon ezer lakosra számítva soha nem született olyan kevés gyermek, mint az elmúlt tíz évben. A Ratkó-korszak következtében átlagosan 3 gyerek jutott egy nőre az 50-es években, majd megszülettek a Ratkó-gyerekek gyerekei, ekkor volt még kiugróan magas a születésszám. A rendszerváltás óta pedig csak a csökkenés: átlagosan alig másfél gyerek jut egy nőre.
„Akik nem születtek meg, azok már nem is fognak. Ez a 300 ezer gyermek fog hiányozni” – mondta Spéder Zsolt népességkutató.
Ha valami nem változik, 2050-re csak 6 és félmillióan leszünk. Ezen a helyzeten pedig a népességkutató szerint a babakötvény semmit nem javít.
„Ennek nem sok hatása lehet, hiszen nem a kiszolgáltatottságát szünteti meg a nőknek. A pénz most nem könnyít a családokon. Ez nem oldja meg a problémát” – tette hozzá Spéder Zsolt. De kíváncsiak voltunk arra is, mit gondol néhány édesanya a babakötvényről. Elmentünk hát egy szülészetre:
- Szerintem semmit nem jelent egyszeri támogatás, jobb lenne, ha a szülő eldönthetné…és nesze semmi fogd meg jól” – fogalmazott egy édesanya.- Ugyanez a véleményem. Amit most is kapunk, azzal biztos jobban járunk, mint 18 év múlva” – mondta egy másik szülő.
A kormány szerint az anyáknak ott van az anyasági támogatás, a babakötvény célja a megtakarítások ösztönzése. Vegyünk erre egy példát: a legkisebb összeg, amihez 18 éves korában hozzájuthat egy fiatal, 122 ezer 222 forint, ennyire nő meg 2024-re az állam most letett 40 ezer forintja. Ha a szülő ehhez hozzátesz havi ezer forintot, az 18 év alatt plusz 404 ezer forintot jelent, amihez az állam még hozzá is tesz valamit, így a végösszeg 565 ezer forintra nő.
Esztergomban már egy éve van babakötvény: az induló tőke most 500 ezer forint, amihez évente még 50 ezer forintot tesz hozzá az önkormányzat. Az összeg így 3 millió forintra is nőhet 18 év alatt, igaz, csak akkor jár, ha a fiatal nem költözik el a városból. Meggyes Tamás ezért is mondja, hogy a kormány babakötvénye épp a nullával egyenlő.
„Ha a 40 ezer forintból akár 100 ezer forint keletkezne, az egy vacsorára lesz elég, ebből életet nem lehet kezdeni, ezek komolytalan dolgok” – mondta Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere.
Horváthék, az első babakötvény tulajdonosai, is biztosak benne, hogy nem tudnak félretenni még ezer forintot sem havonta. A megtakarítás lehetőségét nem nekik találták ki. Csak annyi pluszra számíthatnak, hogy Tünde 7 és 14 éves korában, mivel rászorulónak minősül, kétszer 42 ezer forintot kap pluszban az államtól.
A babakötvény ötlete Nagy-Britanniában született, itthon Demszky Gábor főpolgármester vetette fel, majd az SZDSZ 2001-ben a parlamentben is javasolta a bevezetését. De Harrach Péter akkori szociális miniszter ezt kampányfogásnak minősítette, és a fideszes többség elvetette az ötletet.
