Nagy bajban a légimentés

A légimentők egyszer már hatalmas népszerűséget vívtak ki Magyarországon. Legalábbis a németek. A Medicopter című sorozat nem fantáziafilm volt. A Medicopter magyar változata, a MI-2-es lengyel típus, a varsói szerződés országai közül hajdan mindenki ilyet használt. Hatótávolsága mindössze 30-40 kilométer, pontosan feleakkora, mint filmbeli nagytestvéréé, vagy mint amekkora bármely korszerű gépé a világon. Mindamellett még bárminél lassabban is repül, ha végre beindul. Belső kommunikációs rendszere pedig borzalmas. Tesmesvári Péter az egyik magyar légimentő. Nagyon kevesen vannak. Neki mint orvosnak havi bruttó 140 ezer forintot fizetnek ezért a kiváltságért.

„Hát, hogy mondjam: próbáljuk a modern mentési technikát, mentőtechnikát, mentőeszközöket betenni egy 60-as években néhány katona szállítására kitalált katonai csapatszállító helikopterbe, vagy felderítő helikopterbe, ahogy tetszik” – mondta Temesvári Péter.

A múltkor az infúziót nem tudták hogyan megtartania a beteg feje felett. Pedig azt nem lehet akármerre döntögetni, annak rendesen kell folynia - emlékezett vissza a doktor.

„Bennem nincs félelemérzés, de az biztos, hogy eszünkbe jut. Tehát eszünkbe jut, hogy én a francia gépbe másképpen szállok be, mint ebbe” – mondta a légimentő.

Magyarországnak ebben a percben mindösszesen 5 működőképes mentőhelikoptere van. Négy elavult MI-2-es és egyetlen egy korszerűnek számító francia gép. Ez utóbbi Budapesten állomásozik, innen indul betegeket menteni. Pécs és Szeged környékén, akinek szüksége lenne rá, hiába várja a mentőhelikoptert. Ott nincs légimentés. Szentes az egyik olyan település, ahová illetve ahonnan nem repülnek mentők.

Bodor doktor a magyar egészségügy jóval nagyobb számú földi személyzetéhez tartozik, de ő sem keres több pénzt, mint a levegőben dolgozó kollégái. A szentesi kórház sürgősségi osztályát vezeti. Ha valaki, ő tudja: mennyire szükség lenne a helikopterre. Bodor doktor úgy számol, hogy itt akár minden harmadik nap hasznát vennék egy mentőhelikopternek. Tömegbaleseteknél és árvizeknél például, de ilyenek ritkábban vannak. Infarktusos betegek viszont jóval gyakrabban, nekik - az orvos szerint - sokat számíthatna a helikopteres szállítás.

Mindössze egy órát tartózkodtunk Bodor doktor osztályán. Trombózist diagnosztizált, másnál vakbélgyulladást állapított meg, majd ellátott egy részeg beteget is, aki alkoholmérgezést kapott, és próbálta tartani a lelket egy infarktusgyanús emberben. Szóval, az itt töltött egy órában nem volt sürgős eset.

”Én azt gondolom, hogy a képviselőnek nagyon sok lehetősége van, csak megfelelő politikai háttér, és erő szükséges még ehhez, mert az önálló indítvány, az kevés” - így összegezte Farkas Sándor, Szentes fideszes országgyűlési képviselője, hogy miért nem tud helikopterért lobbizni a térségnek. Kérésünkre ő is eljött velünk a kórházba beszélgetni a légimentés hiányáról. Éva főnővérnek elmesélt egy különös történetet.

A főnővér azt mondta: legalább 5 ápolóval kevesebb dolgozik az osztályán, mint kellene - hogy ez most a legégetőbb probléma. A politikus együttérzően rátekintett, majd elkezdte beszámolóját a nem mindennapi esetről. Tavaly nyáron telefonon hívták fel őt, hogy segítsen egy sürgős agyműtétet elintézni, mert nincs kórház, amelyik fogadja, és nincs mentő, amelyik időben elszállítsa a szentesi kórház súlyos betegét.

„Végül többórás telefonálgatás után, és visszaélve egy kicsit a képviselői mandátumommal, és erélyesebb hangnemben sikerült az Országos Mentőszolgálatot végül is rábírni arra, hogy mégis leküldték Budapestről ezt a mentőhelikoptert” – mesélte a polgármester.

A beteget végül Szombathelyen operálták meg - sikeresen.

Ugyancsak a szentesi kórházhoz kötődik egy másik, sajnos tragikus eset is. Egy évvel ezelőtt egy nőt szállítottak ide, aki testének 70 százaléka megégett. Itt nem tudták volna ellátni, Budapesten igen. A mentőautóban, a szállítás második órájában meghalt.

„Mi a helyi Országos Mentőszolgálattól kértünk szállítást. És kértünk: jó lenne, ha mentőhelikopteren szállítanák. Azt mondták, nem áll módjukba, mivel az Alföldön megszűnt a helikopteres szállítás” – mondta az ügyeletes orvos híradónknak 2004 decemberében.

Az Országos Mentőszolgálat illetékese egy évvel ezelőtt azzal érvelt, ha a légimentést igénybe veszik, a betegnek még kevesebb esélye lett volna a túlélésre. Ahhoz ugyanis, hogy kórházba jusson, a felszállópályáig először mentőbe, majd csak azután helikopterbe, végül a leszállópályától újra mentőautóba kellett volna tenni.

„Magyarországon abba nem szabad senkinek se belehalnia, hogy az adott napszakban vagy az adott területen a mentőhelikopter nem működik. Egy olyan mentési rendszert működtetünk, amelyben a földi mentési erők minden esetben ellátják a beteget, akkor is, ha a helikopter éppen nem elérhető” – mondta Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője.

Az Országos Mentőszolgálat fél évvel ezelőtt pályázatot írt ki olyan mentőhelikopterek üzemeltetésre, amelyek korszerűek: gyorsak, és szinte bárhol le tudnak szállni. Csakhogy a kiírásnak egyetlen pályamű sem felelt meg. Pedig helikoptergyártók és -üzemeltetők jelentkeztek.

„Elképzelhető, hogy ez a pályázat talán túl szigorú volt. Mentségünkre talán az szolgálhat, hogy ilyen szakmai tartalmú és ilyen volumenű közbeszerzési eljárásra nincs példa Magyarországon” – mondta az Országos Mentőszolgálat szóvivője.

Mostanáig a BASE Kft. működtette a mentőhelikoptereket. A vállalkozás még a 90-es évek elején alakult főleg az egykori állami légi mentőszolgálat tagjaiból. Idáig egyedül ők dolgoztak a levegőben, de most az Országos Mentőszolgálat le akar számolni monopolhelyzetükkel. A Kft.-nél értik ezt, csak a módszerrel nem értenek egyet.

„Na, most ilyen idegállapotban, mikor már hetek-hónapok óta egy ilyen létbizonytalanság van: úgy odafigyelni, hogy spiccen repülni - hát, nem volna jó, hogyha repülés még további mentőalanyokat szolgáltatna, áldozatokat hozna létre. Szóval ettől nagyon fázunk” – mondta Edelényi Gábor, a cég szóvivője.

Tavaly tavasszal lezuhant a légimentők egyik MI-2-es gépe Pécsett, azután, hogy egy súlyos beteget kirakott a klinika tetején. A baleset után a légimentés átalakítása belekerült a kormány „100 lépés” programjába, rögtön a második helyre. E szerint összesen 8 korszerű mentőhelikopter működne, és így ezek Magyarország egész területét lefednék. A beruházás több milliárd forintba kerülne, de hogy pontosan mennyibe, azt nem tudni. Az függ például a gépektől, a felszereltségüktől. Kérdés, hogy most nem egyhelyben járnak-e, mivel hónapok óta nem tudnak eredményt hirdetni a közbeszerzési pályázaton.

„Nekünk kötelességünk, tekintettel arra, hogy egy kormányhatározat kötelez bennünket erre, és ezeket a vállalásokat mi teljesítjük - a földi mentés területén éppúgy, mint a légimentés területén” – mondta Rácz Jenő egészségügyi miniszter.

Egy-egy helikopteres akció nagyon drága, akár több millió forintba is belekerülhet. Persze, Németországban, ahol a Medicopter című sorozat készült, úgy tartják: amíg 7 százalékkal több ember életét mentik meg a gyors segítségnek köszönhetően: addig a rendszer megtérül. Egyébként pedig úgy számolnak: minden, a légimentésbe fektetett összeg a háromszorosát takarítja meg a társadalomnak.