2005. december 16. 20:40
A vegyi anyagok allergiás tüneteket és egyéb ma még nem ismert betegségeket okozhatnak.
„Az, hogy ezek a bútorok, amik itt vannak, hogyan készültek, mivel lakkozták, milyen anyaggal kenték be, mivel kezelték, azt nem tudjuk” – mondta Radics Imréné.
Radics Imréné aggodalma nem véletlen. Az asszony lányával és unokájával néhány hete részt vett azon a nemzetközi vizsgálaton, amely több mint 100-féle mesterséges anyag jelenlétét vizsgálta az emberi szervezetben. Olyan anyagokét, amelyek még ma is ott vannak valamennyi háztartásban a textilektől a számítógépekig, és olyanokat is, amelyek használatát már évtizedekkel ezelőtt betiltották. A vizsgálat eredménye megdöbbentő, a nagymama szervezetében 32, a 12 éves unoka szervezetében 19 vegyi anyagot találtak, köztük az egyik legveszélyesebbet, a korábban rovarirtóként használt DDT-t.
„Én a DDT-vel közvetlen kapcsolatban voltam annak idején, és nagyon emlékszem arra, hogy terhes voltam a Tündi lányommal, amikor Németországban és Angliában csonkán született gyermekeket vizsgáltak és rájöttek, hogy a rovarirtótól, a DDT-től van” – meséli Radics Imréné.
„Ami különösen aggasztó, az az, hogy a kislány vérében a koncentráció jóval meghaladta a saját generációjának az átlagát, pedig ő még közel sem élt akkor, amikor betiltották ezt a szert” – mondta Prommer Mátyás, a WWF környezetvédelmi programvezetője.
Az emberiség mindössze egy évszázada él erős vegyszerekkel, ám a negatív hatásokat már ma is tapasztalhatjuk.
„Ezek tartósan bennmaradnak a szervezetben és akár egy emberi élet kevés lehet ahhoz, hogy mondjuk a 70-80 százalékuktól az ember megszabaduljon” – mondta Dr. Zacher Gábor, toxikológus.
A vegyi anyagok és a kozmetikumok jelentős része felhalmozódik a szervezetben, sőt átadódik a következő generációknak. Egy fiatal nő például csak a reggeli készülődésnél a parfümtől a szemceruzáig legalább 10 féle vegyi anyagot visz fel a bőrére, amelyek hatóanyagai közül néhány évtizedek múltán akár allergiás tüneteket és egyéb ma még nem ismert betegségeket okozhatnak.
„Ma például a populáció 25%-a Magyarországon valamilyen allergiás betegségben szenved. A folyamatos kémiai ingerek a szervezet védekezőképességét ki tudják fárasztani a szó szoros értelmében, a minek a végeredménye lehet bizonyos allergiás reakció is” – fogalmaz Dr. Zacher Gábor.
Évről-évre tehát egyre több vegyszert használunk fel, amelyek egy része ma már valóban nélkülözhetetlen. Néhány kezdeményezés azonban már született, Ausztriában például több lakóházat kizárólag természetes alapanyagokból építettek, és sokan változtattak az állattenyésztési és az étkezési szokásaikon. Európában a virágkorát éli a bio-táplálkozás, a győri Radics család, pedig ha lehet kerülik a tartósítószereket, és nem használnak teflon bevonatú edényeket.
A modern ember által teremtett világban az igények növekedése nemcsak a környezetünket de a saját szervezetünket is rombolják. A környezetvédő szakemberek szerint az emberiség egy időzített bombán ül, és megoldás a vegyszerek visszaszorítása és életmódunk drasztikus megváltoztatása lenne, erre azonban jelenleg nincs sok esély.
