2005. december 15. 23:15
A lány a temetőben szembesült azzal, hogy édesapja sírját 23 év után felszámolják.
„Kiderült, hogy gyakorlatilag semmit sem tehetünk” – mondta Vastag Dorottya.
Ezt mondták a forgalmi irodán, merthogy túl szorosan temettek a 80-as években. Így pedig nem lehet rendet tartani.
„Annak idején 1983-ban, amikor ide temettek, akkor nem voltak azzal tisztában a temető vezetői, hogy mégis milyen sortávokkal kell temetni?” – kérdezte a fiatal lány.
Mi is ezt kérdeztük Simóka Kálmánnétől, a temetőt üzemeltető cég igazgatójától, akit arra kértünk, magyarázza meg a helyzetet Dorottyának. Az igazgató asszonyt a temető vezetője is elkísérte.
„Mielőtt elmondja, kedves Dorottya, én azt gondolom, hogy mi még eddig mindenkinek segítettünk, és feltehetőleg a jövőben is ez fog történni, de én azzal nem értek egyet, hogy maga rögtön a kereskedelmi tévéhez rohangászik. Mert úgy gondolom, hogy először az igazgató urat kellett volna megkeresni, illetőleg engem, én még eddig mindenkivel megtaláltam a hangot, és mindenkinek nyitott volt az ajtóm. Attól, hogy oda elmegy attól még semmilyen nyomásgyakorlást nem fog elérni” – mondta Simóka Kálmánné, a Budapesti Temetkezési Intézet Rt. igazgatója.
Az igazgató asszony csak ezután kérdezte meg Dorottyától, hogy mi a problémája.
„Bementünk a forgalmi irodába, és ott kaptunk tájékoztatást, miszerint valóban újra fogják parcellázni az egész területet, exhumálják az összes sírt, és újratemetik majd egy arra kijelölt helyre, az apukámat jelen esetben. Megkérdeztük, hogy ez ellen bármilyen vétójoggal élhetünk-e, azt felelték, hogy nem! Ez egy eldöntött dolog” – mesélte Dorottya.
„Itt ilyen fej-láb elhelyezés van ebben a parcellában, és túl szűkek a sortávolságok, és most gondolja meg, ha ad abszurdum abba a sírba, vagy a mögötte lévő sírba szeretne valaki beletemetni egy koporsós elhunytat, akkor hogy tudna odamenni a sírásó” – magyarázta az igazgató asszony.
Ezért ma már nem lehet ide temetkezni, - mondta Simóka Kálmánné, - mindaddig amíg újra nem parcellázzák az egészet, nagyobb sorközöket hagyva.
„Csak akkor fogjuk ezt a parcellát megbontani, ha minden sír lejár 2008-ban – mondta Simóka Kálmánné. Egyébként, ha figyeltek a hirdetménybe, a felszólításba, akkor a 163-as parcella ki sincs írva, és ott a kinti hirdetménybe” – tette hozzá az igazgató asszony.
Dorottya viszont határozottan állította, hogy november elsején a 163-as parcella is a többi között szerepelt. A forgatás napján a bejáratnál is egy új felhívás volt, és a 163-as parcella már ott sem szerepelt. Most tehát úgy néz ki, hogy a temető vezetése mégiscsak megvárja, amíg letelik Dorottya családjának a sírhelyre 25 évre kötött szerződése.
A történet azonban korántsem egyedi – meséli Dusicza Ferenc református lelkész, az RTL Klub vallási műsorainak szerkesztője. Szerinte nem véletlenül dönt úgy egyre több hozzátartozó, hogy otthon jobb helye van az elhunytnak.
„Több olyan családdal beszéltem, akik ilyen vagy más okokból elég jó anyagi körülmények között élve, mással nem megterhelve, egyszerűen abból elege van, hogy a virágot elviszik a sírról, és ő azt mondja, hogy ki fogja vétetni a hozzátartozóját a sírból, és haza fogja vinni a saját kertjébe. És ez már nem az első ember, akivel beszéltem” – mondta Dusicza Ferenc.
Vidéken könnyebb a temetkezési vállalkozók élete. Tatabányán például addig nem üríthetnek ki egyetlen sírt sem, amíg a hozzátartozók fizetik a helyet. Miután van elég hely, az önkormányzat nem ad engedélyt csak akkor, ha 25 év után nem jelentkeznek, vagy lemondanak a helybérletről a hozzátartozók.
„Ha lejárt sírhelyről van szó, akkor ugye a 25 évet meg tudjuk határozni, hogy lejárt-e a sírhely, és ha nagyon szűkek a távolságok, akkor azt a sírhelyet kiürítjük, és ültetünk oda egy fát, nem értékesítjük újra” – mondta Koczkás József, a Tatabányai Temetkezési Kft. ügyvezetője.
De térjünk vissza Budapestre: Szabó Lászlót, a Fővárosi Önkormányzat kommunális osztályvezetőjét már többen megkeresték az Újköztemetőben nyugvók hozzátartozói közül. Átalakítás esetén – mondta – valóban át lehet hantolni a sírokat a hozzátartozók beleegyezése nélkül, de csak 25 év után. Azt nem is nagyon érti, hogy ha egy sír csak 2008-ban jár le, akkor miért riogatják már most a hozzátartozókat.
„Meg kell várni, hogy leteljen a 25 év, és utána indulhat a hirdetés. Tehát én itt, – persze meg kell, hogy nézzem – de szóba nem jöhet a dolog pillanatnyilag” – mondta Szabó László.
2008-ban viszont már nemcsak szóba, hanem pénzbe is kerül az exhumálás Dorottyáéknak, még ha nem is kell a teljes költséget nekik kifizetni.
„Igyekszünk a legkegyeletteljesebb módon ezt megoldani, természetesen a költségek egészét nem teljes egészében a családra hárítani ez nyilvánvaló” – ígérte meg Simóka Kálmánné.
Néhány 100 hozzátartozónak azért biztosan a zsebébe kell nyúlnia, ha nem mond le végleg hozzátartozójáról, és nem figyelte 25 évvel ezelőtt alaposabban, hogy megfelelő sorközt hagy-e a sírásó.
