2005. december 14. 9:22

Ártatlannak vallotta magát az ENSZ hágai bíróságán a nyugalmazott horvát tábornok.

Ante Gotovinát vacsora közben, ellenállás nélkül vették őrizetbe a spanyol rendőrök a Kanári-szigetek egyik luxusszállodájának éttermében. A nyugalmazott horvát tábornokot az ENSZ hágai bírósága 4 éve vádolta meg részben emberiesség ellen elkövetett bűncselekményekkel. A délszláv háborús ügyek kivizsgálására felállított Nemzetközi Bíróság azóta hasztalan kérte Horvátországot, hogy adják ki Gotovinát, az egyik legkeresettebb vádlottat.

'Ante Gotovinát sikerült elfogni Tenerifén, a Kanári-szigeteken. Végre az őrizetünkben van és hamarosan átszállítjuk Hágába' – mondta Carla del Ponte, a Hágai Nemzetközi Bíróság főügyésznője.

A hírt a Nemzetközi Törvényszék főügyésznője jelképesen Belgrádban jelentette be. Azt üzenve ezzel, hogy meg vannak számlálva a leginkább keresett, népirtással vádolt szerb vezetők, Radovan Karadzsics és Ratko Mladics szabadnapjai is.

Elfogásakor - a spanyol hatóságok - szerint Gotovinánál hamis útlevelet találtak. Benne pecsétekkel és vízumokkal, amelyekkel szabadon utazhatott Tahitira, Argentínába, Chilébe, Kínába, Oroszországba, a Cseh Köztársaságba és legutóbb Mauritániába.

Madridi börtönéből Gotovinát katonai helikopterrel előbb Rotterdamba vitték, ahonnan autókonvojjal szállították tovább a hágai bíróság őrizetébe. A horvát háborús gyanúsítottat egyébként állítólag a zágrábi kormány információi alapján sikerült elfogni.

Az európai uniós tagságra áhítozó horvát kormány eredetileg márciusban kezdte volna meg a csatlakozási tárgyalásokat. De az unió vezetése egyértelművé tette, hogy az egyeztetéseket addig nem kezdik meg, amíg nem kerül kézre Ante Gotovina. Végül féléves diplomáciai csatározások után Horvátország október elején kezdhette meg a csatlakozási tárgyalásokat. Azután, hogy a hágai főügyésznő kijelentette: a zágrábi kormány teljes mértékben együttműködik Gotovina előkerítésében és kiadatásában.

Gotovina négyéves menekülését a hágai ügyészség információi alapján a horvát hírszerzés tagjai támogatták. Segítői a hírek szerint sokáig horvát és bosnyák kolostorokban is bújtatták.

'Gotovina tábornokot Spanyolországban sikerült őrizetbe venni. Ez a tény igazolja kormányunk állításait, miszerint Gotovina nem bujkált Horvátországban' – mondta Ivo Sander horvát miniszterelnök.

Hazájában sokan máig nemzeti hősnek tartják Gotovinát, aki a háború idején tábornokként növelte országuk területét. Az elfogott Gotovina mellett napokig több ezren tüntettek Horvátország és Bosznia-Hercegovina néhány városában.

'Nagyon nehéz megértenünk, hogy a hősünk bíróság előtt áll. Önként jöttünk tüntetni a tábornok mellett' - mondta az egyik demonstráló.

A horvátok többsége a felmérések alapján nem akarja feltétlenül országuk uniós csatlakozását. Sokak szerint úgymond hosszú idő után végre ki lehetne vagy kellene élvezniük Horvátország függetlenségét.

A horvát hősnek tartott Gotovinát ezalatt Hágában azzal vádolják, hogy az egykori elnökkel, Franjo Tudjmannal és másokkal együtt háborús bűnszövetkezésben vett részt.

'Gotovina úr, önt 4 pontban az emberiesség ellen elkövettet bűnökkel, valamint 3 esetben a háborús törvények megsértésével  vádoljuk a Hágai Nemzetközi Bíróság törvényei alapján' – mondta Carmel Agius, a Nemzetközi Törvényszék bírója.

'Védencem elmondása alapján, már 4 éve próbálja tisztázni magát a felrótt vádak ellen. Azt állítja, hogy nem ő az, akit önök keresnek az említett ügyekben. Bízik benne, hogy gyors és korrekt tárgyalás eredményeképpen felmentik majd a vádak alól' – mondta Luka Nisetic, Gotovina védőügyvéde.

Az 50 éves Ante Gotovina korábban a francia idegenlégióban szolgált, ahonnan a délszláv háborúk kezdetén 1991-ben tért haza Horvátországba. Négy évvel később már ő volt az egyik legismertebb tábornok Horvátországban. 1995-ben Gotovina vezette a Vihar elnevezésű hadműveletet, amelyben  150 szerb civilt öltek meg és mintegy 200 ezer embert üldöztek el otthonaikból.

Gotovinát konkrétan azzal vádolják, hogy lehetővé tette katonáinak a fosztogatást, a gyilkosságokat és az erőszakos kitelepítést a horvátországi szerbek tartománya, Krajina falvaiban.

Horvátország egymást követő kormányai sorozatosan, évek óta azzal védekeztek, hogy a szerb kisebbség tömeges menekülését részben saját, helyi szerb hatóságuk szervezte. Zágráb szerint, ha voltak is törvénysértések a háború idején, azok kizárólag elszigetelt, egyedi esetek voltak, amelyeket fegyelmezetlen katonák hajtottak végre.

Azt még nem tudni, hogy mikor kezdődik Gotovina tárgyalása. De annak köszönhetően, hogy a néhai tábornokot sikerült rácsok mögé zárni, a horvát kormány reményei szerint szabaddá válik az Unióba vezető út és 5 év múlva tagországgá válhatnak. A háborús múlt feldolgozása azonban bizonyára jóval tovább tart majd minden érintett délszláv országban.

undefined
Nézd vissza a Híradó adásait az RTL+ felületén!
Itt állítsd be, hogy az RTL.hu az elsők között legyen a Google-találatokban!