Múzeum a cigánytelepen
2005. december 8. 10:48
A béke-telepi cigányok azt tervezik, turistákat látnak majd vendégül.
A legtöbben még mindig az egyik legdrágább módon, azaz fával fűtenek. Burainé is azzal melegít a három unokára, akiket ő nevel.
- Honnan hozza a fát? - Hát, ezt most úgy vettem hitelbe. Majd, ha megkapom a pénzt, odaadom nekik. - Mennyibe kerül most a fa? - Hát, ha egész télre való, akkor 50 ezer forint.
Ha valaki véletlenül téved erre, ijedten visszafordul. Pedig a telepen élők éppen azt szeretnék, hogy egyszer majd sokan jöjjenek ide. Turistákat látnának vendégül, akiknek megmutatnák, hogyan él egy hagyományos cigány család. Persze a sáros utcákat nem szívesen mutogatnák. De, ha elég sok vendég jönne, akkor előbb-utóbb ideérne az út, a járda és a víz is. És persze lenne munkahely, ahol dolgozhat, aki akar – így gondolják ők.
'Hogyha jön egy turista, azt itatni kell, etetni kell, és ha ahhoz egy üzletet létre akarunk hozni, egy önálló vállalkozást, akkor ahhoz tanulni kell' – mondta Horváth Gyula.
Horváth Gyula az egyik motorja a béke-telepi szervezkedésnek. Két éve működik az egyesület, amit létrehozott. Ennek legfőbb célja a romatelep fejlesztése. Pályáztak is többször útépítésre meg vezetékes vízre, de sose nyertek.
'Igazából a városnak ez a része el van felejtve. Mi, itt élő emberek azt látjuk, hogy 8-10 éve itt változás nem történt' – panaszkodott Horváth Gyula.
A Béke-telepre elment a város egyik alpolgármestere is, bár azt mondja, neki ez nem újdonság, járt már itt, többször is. A helyi politikus most azt ígéri a romáknak, hogy ha minden jól megy, lesz itt jövőre járda is, út is, víz is. Csakhogy arra előbb pályázni kell.
'Megvan rá a pénz is, csak éppen azt várjuk, hogy be tudjuk adni. Ezt úgy szokták mondani szakzsargonban, hogy nem nyitják ki azt az ablakot, ahová be lehet adni. Ez mit jelent? Azt jelenti, hogy nem fogadják be a pályázatot a magyar területi és regionális hivatalban' – mondja Törőcsik Miklós, Eger alpolgármestere.
A cigánytelep rendezésére állítólag már fél éve készen vannak a tervek is, de ezek a várakozás miatt lassan lejárnak. És akkor lehet kezdeni elölről az egészet. Ráadásul a pályázatot előbb meg kell nyerni, és még, ha nyernek is, ott a közbeszerzés, ami újabb hónapokig tarthat.
Balogh Éva januárra várja a negyedik gyereket, de még dolgozik. Férjével együtt a Szegényeket Támogató Alap alkalmazza őket. A SZETA a 70-es évek végén, ellenzéki mozgalomként indult Budapesten. Az egri szervezet háza a Béke-telepen, a cigánysor legelején áll. Bárki, bármikor bejöhet, itt segítenek kitölteni a hivatalos papírokat, ha kell, munkát szereznek, segélyt intéznek vagy kirándulni viszik a gyerekeket. Éva hivatalosan programszervező. Három gyerekével meg a szűkös körülményekkel van elég baja, de ő is tagja a béke-telepi, vagy ahogy errefelé mondják, a cigányegyesületnek.
'A SZETA is szokott pályázni, van, amikor nyerünk, van, amikor nem. Most nyertünk mi is egy ilyen pályázatot egy kulturális műsorra, azt meg is szerveztük, le is zajlott, elég jó visszhangja volt annak is' – mondta Balogh Éva.
A telep lakói azonban a kulturális programoknál többet szeretnének. Nem akarnak valami nagy dolgot, csak normális életkörülményeket. És ha ezt nem kapják meg a várostól, akkor megpróbálják maguk elérni.
Az asszonyok arról beszélgetnek, mit főznének, ha lenne itt egy roma étterem. Mert ilyen még sehol sincs az országban. A bajoknak most nyoma sincs, a roma asszonyok csillogó szemmel tervezgetnek.
A hangadó Pletser Ági, aki nem ide való, mégis mindenki hallgat rá. Neki pont ez a dolga: hogy lelkesítsen. Útközben mesélte el: azért alkalmazza a családügyi minisztérium, mert őt – a politikusokkal ellentétben – a legkiszolgáltatottabb helyzetben élők is elfogadják. Ahogy mondja, ő a hivatásos szegény.
'A hivatalos formája az, hogy tapasztalati szakértő, tehát én vagyok a valódi szegény ember a minisztériumban, és tudomásom szerint másodikként Európában, mert Belgiumban ez nagyon szépen működik, ott úgy tudom, 44 tapasztalati szakértő működik. A célunk az, hogy Magyarországon is legyenek az önkormányzatoknál, a minisztériumokban, a civil szervezeteknél' – mondta Pletser Ági.
Ági maga is rászorul arra a pénzre, amit a munkájáért kap: három gyereket nevel, özvegyen, albérletben. Azt mondja, decemberig van szerződése, még nem tudja, januártól is csinálhatja-e tovább. Attól függ, a szakértők, akiket bírálni szokott, mennyire tűrik a kritikát. Az egri romákat Ági pusztán barátságból, a szabadidejében látogatja, és nagyon szurkol, hogy sikerüljön a tervük.
Az első látnivaló, amit a cigánymúzeumban elhelyeznének, az egy családfa. Mint kiderült, szinte minden család rokonságban áll egymással. Nem csoda. Őseik már kétszáz éve is itt éltek. Kovácsok voltak, majd vályogvetők, aztán sokan az egri úri népeknek muzsikáltak.
'Az itteni cigányközösségnek a története visszanyúlik egészen a 18. század végére, amit legalábbis én tudok. A Mária Terézia-féle összeírásban már szerepeltetnek cigánycsaládokat' – mondta Farkas Zsuzsanna.
Farkas Zsuzsa a SZETA helyi vezetője, ahogy a házba járó cigányok mondják, 'a mi anyánk'. Az egész élete a romákról szól, ő segített a béke-telepi egyesület megalapításában is. A doktori disszertációja az egri romák történetéről készül, és innen jött az ötlet: mi lenne, ha megrajzolnák a telep családfáját, fotókkal, rajzokkal, történetekkel? Ennek aztán csodájára járhatnának a szociológusok, a néprajzosok, meg persze a kíváncsi turisták. És persze idővel bővülhetne is a múzeum.
'Magyarországon még nincs cigánymúzeum. Az itt élő emberek nagyon sokat tudnak magáról a cigány kultúráról, és ezeket az értékeket meg kellene menteni. Meg nagyon sokat tudnak manuálisan is, és lehet, hogy ezeket a tudásokat meg kellene őrizni'- mondja Farkas Zsuzsanna.
Persze, hogy miből lehetne megcsinálni mindezt, azt még senki sem tudja. Pályázni biztosan lehet valahová, de azt meg is kell nyerni. Mindenesetre az RTL Klub stábja kicsikart egy ígéret-félét az alpolgármestertől, aki még nem hallott a cigánymúzeum ötletéről, de tetszik neki.
'Még nem volt róla szó, de minden ilyenben tudunk segíteni, mindig találunk forrást a jó kezdeményezésekre, azt hiszem, hogy ennek se lenne akadálya' - mondja Törőcsik Miklós, Eger alpolgármestere.
Az egri romák egyelőre lelkesek. Hogy ez meddig tart ki, azt nem lehet tudni. A múzeumnál, és a cigányétteremnél egyelőre vannak fontosabb dolgok is: hogy elég legyen télire a tüzelő, ne fagyjon be a telep egyetlen kútja, és a gyerek csizmája kibírja még ezt a telet.