2005. november 23. 20:41
A szülők nem a gyerek elvételén gondolkoztak, csupán szerették volna, ha marad esélyük gondolkozni a jövőjéről.
Genetikai rendellenesség, az élettel általában összeegyeztethető, változó súlyosságú értelmi fogyatékosság. Az orvostudomány így határozza meg a Down-szindrómát. Zita a második gyermek a családban, Szabolcs 7 éves, ő 5, Soma, a legkisebb pedig 4. A kislány születéséig nem derült ki, hogy bármi probléma lenne vele, legalábbis a szülők számára nem. A terhesség 16-ik hetében elvégezték az úgynevezett AFP-vizsgálatot, amelynek eredménye nem volt túl biztató. Csak éppen a kórház erről nem tájékoztatta a várandós édesanyát.
A család pert indított a kórház ellen azért, mert eltitkolták a vizsgálati eredményt, vagyis esélyük sem volt arra, hogy eldöntsék megtartják a magzatot vagy sem. A bíróság Sikoráéknak adott igazat, vagyis a kórháznak tájékoztatni kellett volna a szülőket arról, hogy a Down-szindróma gyanúja felmerült.
„Azért nem jár kártérítés, mert élve született, ezt így írták le a beadványban, ezt kárnak mi nem tekintjük, én őt szeretem, 3 közül a legjobban, ha ezt vki kárnak tekinti egy beteg gyereket, mi nem, az biztos.” – mondta el Sikora Béla, az apa.
Neki 1 év kellett ahhoz, hogy fel tudja dolgozni Zita betegségét, kezdetben bármikor a karjába vette, azonnal sírva fakadt. A két fiú mindenben segíti testvérét, tudják, hogy beteg, és sok türelem kell hozzá.
„Nagyon készségesek, erre tanítjuk őket, hogy semmiből nem kizárni, szóba sem jöhet, őrá vigyázni ez a két fő mondat, hogy segíteni és vigyázni”- mondja Brigitta, a gyerekek édesanyja.
A kórház nem ért egyet a jogerős ítélettel, szerintük – ahogy ezt faxban is kifejtették – a család nem kaphat azért pénzt, mert Zita világra jött, azaz kártérítés az elmaradt halálért nem járhat.
A család ügyvédje, Mátyás Brigitta ezzel nem ért egyet:
„A szülőknek sérült a teljes, ép és egészséges családban élésnek a joga, illetőleg a gyereknek az emberi méltósághoz fűződő joga, illtetve az egészséges élethez szintén.”
A vizsgálati eredmények, orvosszakértők és genetikusok szerint egyértelműen jelezték a rendellenesség gyanúját. A Semmelweis Egyetem I. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján évente legalább 2000 ilyen vizsgálatot végeznek, néhány percig tart mindössze. Dr. Beke Artúr egyetemi adjunktus azt mondja: „A magzatvízből kromoszóma vizsgálatot tudunk csinálni, de más vizsgálatot is, DNS-t is, elsősorban a Down szindróma kiszűrésére.”
Ezt a vizsgálatot nem végezték el Brigittánál, pedig ha megtörténik, akkor már a terhesség alatt kiderült volna, hogy a magzat nem egészséges. És akkor még lett volna arra esélye a családnak, hogy eldöntse betegen is megtartják –e Zitát. Az édesanya aggódik kislánya jövője miatt:
„Ha már így alakult, akkor úgy érzem, hogy neki sokkal több minden jár. Szeretném őt kárpótolni, ha lehetőségem lenne, mindent megadnék, mindenemet odaadnám, az életemet feláldoznám, csak ő egészséges lenne. Ezen soha nem tudok változtatni, ez benne a legrosszabb, segíteni tudok az életkörülményein, de bele sem merek gondolni, mi lesz, ha nem leszünk - ez a 2 fiúra hárul kötelességként, erre is neveljük őket, hogy soha nem magára hagyni a Zitust, egy percre sem engedtük el magunktól, soha nem is fogjuk…
