2005. szeptember 6. 15:59
'A Katrina hurrikán nyomában eljött a 21. század első olajválsága.'
„Ha kicsi a kár, a termelés egy héten belül helyreáll. Ha nagy, akkor hónapokig is eltarthat” – mondta Elmer Dananberg, az Egyesült Államok belügyminisztériumának egyik szakértője egy nappal azelőtt, hogy Katrina megérkezett a Mexikói öböl partvidékére.
A kár nagy lett. 58 olajfúró-torony megrongálódott, közülük 30 elveszett a hullámok között. Nyolc olajfinomítót az áramhiány, a hurrikán illetve az azt követő áradás okozta károk miatt le kellett zárni, közülük négy hónapokig működésképtelen lesz. Azt még fel sem mérték, hogy a vihar mennyire rongálta meg a tenger mélyén futó vezetékeket. A kőolaj-kitermelés 95, a földgáz kitermelés 83 százaléka állt le.
„Mindez akkor, amikor a piac amúgy is ideges. Az időzítés nem is lehetne rosszabb” – mondja Peter Beutel, az elemző. Az iraki helyzet, a kínai gazdaság növekedéséből eredő fokozódó kereslet az utóbbi hónapokban amúgy is fölfelé nyomta az árakat.
2004 januárjában egy hordó kőolaj 33 dollárt ért a New York-i árutőzsdén; a hurrikán pusztítása előtt pontosan a kétszeresét, 66 dollárt; Katrina után 70 dollár fölé is emelkedett. A kedélyeket csak az nyugtatta meg némiképp, hogy Washington úgy döntött: hozzányúl stratégiai tartalékaihoz, és a Nemzetközi Energiaügynökség is az Egyesült Államok segítségére sietett.
”Örömmel jelentem be, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség a következő hónapban naponta két millió, összesen 60 millió hordó nyersolajat, gázolajat és más finomított árut dob piacra.” – közölte Samuel Bodman, energiaügyi miniszter. A párizsi székhelyű nemzetközi szervezet történelme során most másodszor hozott ilyen döntést. A 26 tagállam korábban, az 1991-es Öböl-háború idején szabadította fel stratégiai készleteit. A döntés nyomán a kőolaj ára a hurrikán pusztítását megelőző szintre csökkent a szabadpiacon. Ez azonban még nem ok arra, hogy a piac fellélegezzen - vélik a szakértők.
„A stratégiai tartalékok megnyitása inkább pszichológiai lépés volt, amelytől a piac szereplői jobban érezhetik magukat. A fő probléma viszont nem annyira a kitermelés, inkább az üzemanyaggá alakítás” – mondta Vahan Janjigian, szakértő.
Hiába pótolják ugyanis a hiányzó olajat, az épségben maradt, vagy gyorsan helyreállított finomítók nem képesek annyi nyersanyagot feldolgozni, mint amennyire szükség lenne. A kapacitáshiány pedig, benzinár-emelkedéshez, hiányhoz vezet. Több amerikai benzinkútnál már most kígyóznak a sorok, az árak napról napra nőnek. Vannak, akik pánikszerűen vásárolnak és raktároznak el.
„Az emberek fele, azok közül, akik idejönnek benzinért, még csak nem is idevalósiak!”- dühöngött valaki az egyik vásárló az egyik benzinkútnál.
Mások megváltoztatják szokásaikat.„Ezen a hétvégén valószínűleg nem fogok olyan sokat utazni. A hosszabb utakat megpróbálom lerövidíteni” – mondta Melissa Goldstein.
Az üzemanyagárak emelkednek a világ más részein is, súlyos terheket róva többek közt a szállítmányozásra, és a légi közlekedésre. Mindez előbb-utóbb a legkülönbözőbb termékek fogyasztói árában is jelentkezik majd és a gazdasági mutatókat is lerontja világszerte.
„Az árak mindaddig emelkednek, ameddig nem indulnak be a finomítók, ameddig újra nem lesz áram” – mondta Raymond Carbone, egy New York-i olajkereskedő. A helyreállítást azonban lassítja a benzinhiány New Orleans-ban és a környező településeken.
„Szükségünk van jégre, vízre és élelemre, de a legnagyobb szükségünk benzinre van” – mondta A.J. Holloway, az egyik porig rombolt település, Biloxi polgármestere.
Ördögi kör. Ráadásul a hurrikánszezon még csak most kezdődött, és brit tudósok szerint - a szokatlanul meleg Atlanti óceán miatt - akár októberig is eltarthat. A válság tovább mélyülhet.
