2005. augusztus 20. 14:43
Most először forgathatott tévéstáb a káprázatos szépségű nagyharsányi kristálybarlangban.
A kristálybarlangot 1994–ben találták meg egy bányarobbantáskor, és négy éve nyilvánították védetté. A barlang falát korallmezőkre emlékeztető, szikrázóan fehér borsókövek borítják, de találhatunk felfelé és lefelé növekvő cseppköveket, cseppkőoszlopokat, és rendkívül tiszta cseppkő lefolyásokat is.
„Ami egészen különlegessége a barlangnak, a nagyon hosszú, akár másfél méter hosszú szalma cseppkövek. Ezek egészen vékony, belülről üreges képződmények, és akár nagyon pici érintésre is letörhetnének” - mondta Horváthné Buchert Eszter, a Duna-Dráva Nemzeti Park turisztikai és közkapcsolati osztályvezetője.
A szalma cseppkövek mellett ritkaságnak számítanak a legyező alakú kalcit és aragonit peremek. A barlang falában az előzetes őslénytani vizsgálatok pleisztocén kori, vagyis évmilliókkal ezelőttről itt maradt földikutya maradványokat mutattak ki.
A barlangban van olyan speciális, felpuhult kőzet is, mint a zúzmara. Olyan puha, hogy bárki otthagyhatná az ujjlenyomatát benne - ez persze tilos. Többek között ezért nem látogatható a nagyközönség számára a nagyharsányi kristálybarlang.
A kristálybarlangban keskeny lépcsőkön, nagyon óvatosan lehet közlekedni, és semmit nem szabad megérinteni. A Duna – Dráva Nemzeti Park szakemberei idővel szeretnék látogathatóvá tenni a barlangot, de ehhez előbb több tízmillió Ft–os beruházással biztonságosabbá kell tenni a lépcsőket. A barlangba a tervek szerint ekkor is maximum ötfős csoportokat mehetnek be, két barlangász vezetésével.
