2005. augusztus 18. 19:13
Bár még 3 hónappal a műtét után is csak maszkkal és kesztyűvel ölelheti magához a gyerekeit.
Kónya Mária május elsején izgatottan készült második gyermeke születésére. Három hét volt hátra a nagy napig, amikor egy rutinellenőrzésen rendellenességet találtak az anyukánál.
Kónya Mária: „Félni nem féltem, nem volt mitől félni. Csak azt tudtam, hogy vállalni kell, ha már így alakult. Vállalni kell a gyerekek miatt.”
Vizsgálat vizsgálatot követett, amelyből kiderült: Mária szívével súlyos problémák vannak.
Dr. Rudas László, Mária kezelőorvosa: „Ez egy nagyon ritka szövődménye a terhességnek. Mi terhességi szívizom-elfajulásnak hívjuk. Azt gondoljuk 2-4 ezer terhességből egy esetben fordul elő.”
Nem sokkal később kiderült: Mária életét csak a szívátültetés mentheti meg. Donor azonban sokáig nem akadt, a hetek pedig csak teltek. Így cselekedni kellett. A kisbabát császármetszéssel a világra segítették, az anyuka élete azonban továbbra is veszélyben forgott.
A kislány megszületett, de egyre kevesebb volt az esély, hogy édesanyja életben maradjon. Három héttel később, szinte a legutolsó pillanatban érkezett a hír: van donor. Ezzel pedig megkezdődött a versenyfutás az idővel, Mária életéért.
A műtét sikerült, az asszonynak viszont még két hónapot a kórházban kellett töltenie. Kislányát, Maját ez alatt az idő alatt mindössze kétszer láthatta és szoríthatta magához. Július közepén pedig elérkezett a várva várt pillanat, az asszonyt hazaengedték.
Azóta egy hónap telt el. Mária azóta is lábadozik, és lassan kezd hozzászokni ahhoz, hogy gyermekét egyelőre csak maszkban és kesztyűben érintheti meg. Amíg Mária kórházban volt, a legnagyobb segítséget a húga jelentette.
Kónya Gyöngyi, Marika húga: „Marikával napi kapcsolatban voltunk, tudta, mi történik Majával, hogyan viselkedik, mikor mosolygott először, milyen reakciói voltak. Mindent tudott Marika.”
Mária szervezete befogadta az új szervet. Hamarosan a védőmaszkot és a -kesztyűt is leveheti. Mint mondja, megpróbálja bepótolni azt az időszakot, amelyet távol töltött gyermekeitől akkor, amikor az életéért küzdött. Mindent megtesz azért, hogy láthassa felnőni a két apróságot.
