2005. június 1. 16:33
Éves jelentésében az Amnesty International Magyarországról írva főként a nők elleni erőszak ellen emel szót.
Önkény, terror, fajüldözés, a másként gondolkodók elnémítása és a nők elleni erőszak! - Mindez egyre növekvőbb mértékben fordul elő Földünkön. Az Amnesty International idei jelentése alapján évről-évre egyre több a dokumentált jogsértések száma.
Több évtizeddel a sztálinista szovjet-terror vége után, 2005-ben a guantanamói amerikai fogolytáborban még mindig sokan sínylődnek évek óta törvénytelenül.
'A guantanamói tábor korunk gulágja, amelynek üzenete, hogy bárkit börtönbe lehet zárni mindenféle törvényesség nélkül. A guantanamói fogolytábor megidézi a szovjet elnyomás és a latin-amerikai diktátorok uralmának idejét' – mondta Irene Khan, az Amnesty International főtitkára.
A Kuba délkeleti részén fekvő amerikai tengerészeti támaszponton jelenleg is több mint 500 embert, 40 különböző ország állampolgárát tartják fogva törvénytelenül, vagyis vádemelés és jogi védelem nélkül. A fogolytáborból az elmúlt években több mint 200 embert engedtek szabadon. Többségükről ugyanis kiderült, hogy ártatlanok. Egyetlen bűnűk az volt, hogy rosszkor voltak rossz helyen. A kiszabadult rabok közül sokan azt állították, hogy embertelenül bántak velük, gyakran kínozták és megalázták őket.
'Úgy gondolom, hogy a vádak nevetségesek és alaptalanok. Az Egyesült Államok élen jár az emberi jogok és az emberi méltóság tiszteletében. Mintegy 50 millió embert szabadítottunk fel Irakban és Afganisztánban. Azon dolgozunk, hogy a világon minden embert védjen a törvény ereje' – mondta Scott McCellan, a Fehér Ház szóvivője.
Tény, hogy az amerikai kormány guantanamón eddig 10 esetben ismerte el, hogy az őrök, visszaélve hatalmukkal, bántalmazták a rabokat. Ezenkívül legalább ötször bizonyítottan meggyalázták a főként muzulmán foglyok szent könyvét, a Koránt. Az Amnesty International munkatársaitól pedig megtagadják a jogot, hogy a táborban vizsgálódjanak.
De a guantanamói csupán egyike azoknak a fogolytáboroknak a világon, ahol az Egyesült Államok törvénytelenül tart fogva embereket. Annak ellenére, hogy az amerikaiak terrorellenes háborújának célja eredetileg a szabadság és a demokrácia terjesztése lett volna.
'A demokrácia és a szabadság eszméjének terjesztését a Bush kormány leginkább választásokkal próbálja meg elérni. De azt hiszem, hogy az afganisztáni és iraki választások eredményei önmagukért beszélnek, mert a voksoláson kívül ezekben az országokban szükség van egy olyan fenntartható rendszerre is, amelyik tiszteli az emberek jogait' – mondta Irene Khan.
Az emberi jogi szervezet jelentése alapján a terrorellenes háborúval a világ még veszélyesebbé vált mint korábban, részben azért is mert a hadjáratot szinte kizárólag katonai eszközökkel vívják. Hatásaként Amerikában és Európában is megnyirbálták az emberi jogokat, miközben világszerte nőtt az erőszak. Így Irakban továbbra is mindennapos az amerikai katonák és egyben a fegyveres lázadók által okozott halálos erőszak, amelynek rengeteg a civil áldozata.
Afganisztánban 3 évvel az embertelen thálib rezsim elűzése után a nők többségével még mindig úgy bánnak, mint az állatokkal. Bár a városokban már érezhető némi változás, vidéken még mindig több száz nőt erőszakolnak és gyilkolnak meg évente. De szinte semmivel sem jobb a helyzetük a nőknek néhány afrikai országban, így például Nigériában sem. Másutt a kisebbségeket éri önkényes, a kormány által támogatott támadás. Így például Kínában több ezer újgúr nemzetiségű embert vetettek börtönbe. De a közel-keleten is változatlan a helyzet.
'Az izraeli hadsereg - a dokumentumok szerint - többszörösen is megsértette az emberi jogokat és a háborús bűnökön kívül egyes esetekben az emberiesség elleni bűncselekménnyel is vádolható. Természetesen a palesztin fegyveres csoportok izraeliekkel szembeni jogsértései is kimerítik az emberiesség elleni bűnöket' – mondta Einat Hurovitz, az Amnesty International képviselője.
Európában főként a bevándorlókat érik atrocitások és jogsértések. Többek közt Franciaországból, Spanyolországból és Görögországból is érkeztek hírek vádlottak megkínzásáról. Az ilyen esetek hátterében pedig gyakori a rasszista indok. Csakúgy, ahogyan Magyarországon is, ahol az élet minden területén diszkrimináció és kirekesztés éri a romákat. Ezenkívül hazánkban az Amnesty adatai szerint hetente legalább egy nőt öl meg partnere.
Mindezeknek a konfliktusoknak az árnyékában a világ vezetői megfeledkeztek a jelenlegi legnagyobb humanitárius katasztrófákról, a szudáni Darfurról és Csecsenföldről. Az Amnesty International éves jelentése alapján mindezért rendkívüli felelősség terheli az ENSZ emberi jogi szervezetét is, amelyben tavaly nem tudtak egyezségre jutni arról, hogy mit tegyenek Csecsenföldön, Nepálban és Zimbabwében. Guantanamó kérdésében hallgatott a szervezet, egy iraki vizsgálat szükségességét pedig elutasította az ENSZ emberi jogi szervezete.
