2005. május 5. 17:34
Harminc éven keresztül jelentett Antall Józsefről legjobb barátja, akiben gyerekkora óta megbízott. A miniszterelnök ezzel csak 1990 nyarán szembesült, amikor maga is elolvashatta a jelentéseket.
Az Antall család hatszobás Károlyi Mihály utcai lakásába tévékamerákat nem, csak lehallgatóberendezést szerelt az állambiztonsági szolgálat. Tizenegyen éltek itt, köztük Jeszenszky Edit, Antall József unokahúga.
A leendő miniszterelnököt, aki az 50-es években a Toldy gimnáziumban tanított, majd az Orvostörténeti Múzeumban dolgozott, gyakran követték. A vele kapcsolatos titkos anyagokat kutató történész még fotókat is talált.
„A fényképeken a fiatal Antall József látható, ha jól emlékszem, tavaszias öltözetben, aktatáskával, nyilvánvalóan munkából jövet gyalog sétál, azt hiszem, hogy a Váci utcán vagy a környékén, és találkozik, azt hiszem, hogy a feleségével, mert ő látható a képeken” – mondta el Reiner M. János.
„Volt ilyen története is, hogy ment a földalattival, és akkor megvárta, hogy ezek beszállnak, és ahogy már indult a földalatti, és csukódott az ajtó, akkor kiugrott. És ezek fönnmaradtak. De hát azért megtalálták előbb-utóbb, de hát ilyen kis élvezetek voltak ezek, ilyen kis játékok” –meséli Jeszenszky Edit.
Még az is előfordult, hogy Antall leleplezte követőit:
„Hazajött, és akkor elmesélte, hogy felszálltak vele a buszra, de hát az a pofa, amelyik előbb még sapkában várta, az már a buszra kalapban szállt fel. És akkor mondta neki, hogy de hát a sapka az jobban állt” – meséli az unokahúg.
Az Orvostörténeti Múzeum főigazgatója Kapronczay Károly valaha Antall diákja volt, később együtt dolgoztak itt. Azt mondja, Antall a munkahelyén is szívesen bosszantotta megfigyelőit.
„A céges borítékon belül volt egy ilyen sztaniolpapír, tehát ilyen csokoládés bélés, ez nagyon elegáns. Csak ennek volt egy fortélya, ha valaki át akarta világítani a levelet, akkor az nem látta. És akkor egy kicsit megerősítettük papírragasztóval, ha már nekiáll győzködni a legény, akkor legyen neki igazi célja. Na most ezek ilyen jópofa történetek, ez a bosszantás, visszabosszantás. Lehet, hogy kisstílű dolog, de nagyon jól működött” – meséli Kapronczay Károly.
Mindezt azonban a történész utólag felesleges energiapocsékolásnak tartja.
„Ha ezt egy hosszú háborúnak vesszük, amit Antall Jószef és az állambiztonság folytatott egymással, akkor ő elért ebben bizonyos sikereket, de ezek nem voltak alapvetőek, mert a köréje épített hálót, amelyik sokkal hatékonyabb volt, mint egy utcai követés, sokkal érdemibb adatokat szolgáltatott, azt nem ismerte fel. Azt mind utólag tudta meg” – állítja Rainer M. János.
Antall 25 évet töltött el az Orvostörténeti Múzeum alkalmazottjaként, de soha nem jött rá, ki volt az a három ügynök, aki a legtöbb jelentést írta róla. Álmában sem gondolt például gyerekkori barátjára, akiben mindenkinél jobban megbízott.
Múzeumi karrierje előtt Antall a Toldy Gimnáziumban tanított. Diákjai rajongtak érte, és csak Tóninak becézték. Köztük volt a későbbi külügyminiszter, Jeszenszky Géza is. Az osztálynak különös figyelmet szentelt az állambiztonság. 45 évet kellett várni arra, hogy kiderüljön, ki volt a tégla.
„Különböző személyekre gyanakodtunk, és még attól is féltünk, hogy esetleg valamelyik közeli barát lehetett az, mert az általam olvasott iratokban, nevek kihúzásával, de ott volt, hogy felmentem Gézához, erről-arról beszélgettünk, és hát akkor az emberben tényleg felmerül, hogy melyik barátom lehetett az?” – nyilatkozta Jeszenszky Géza.
A mostani törvény védi az árulót, az áldozat nem ismerheti meg a nevét. Végül Rainer M. János jött rá, és árulta el, ki volt a besúgó. A Kerekes fedőnevű, 16 éves ügynököt zsarolással szervezték be. A fiú előző évben feketében jelent meg október 23-a évfordulóján. Ezzel zsarolták. Hosszú jelentéseket írt arról, mit mondott osztályfőnöke az órákon, miközben érezhetően ő maga is az elhangzottak hatása alá került. Azt is kiderítette, melyik osztálytársa vágta el egy évvel korábban, a forradalom évfordulóján az iskolarádió vezetékét.
„Amikor odakerült a gimnáziumba és összebarátkozott az emberekkel, nyilván ezen a feltételezett szolidaritáson keresztül közel kerültek egymáshoz, és ezek elmondták, hogy a Halász volt” – véli a történész.
Halászt megtorlásul azonnal eltávolították az iskolából. Az Antallra állított ügynökök közt volt egy oroszt és pszichológiát tanító tanár is.
„Nagyon hamar jó személyes barátságba keveredett Antallal, ami azért is érdekes, mert Antall meg volt győződve ebben az időben, hogy figyelik, és ezért úgy tett legalábbis, mintha rendkívül gyanakvó lenne. Na most azzal szemben, akire a leginkább kellett volna gyanakodnia, egyáltalán nem volt gyanakvó” – meséli a történettudós.
Az Egri fedőnevű ügynök még azt is leírta, miről beszélgettek lyukasórákon a közeli presszóban. Őt szintén zsarolták. A forradalom alatt egy fegyveres osztag parancsnokhelyettese volt, ezért akár 6-8 évet is kaphatott volna.
Az állambiztonság legnagyobb fogása azonban Antall gyerekkori barátjának beszervezése volt.
„Amikor megtudtam, hogy ez az ember volt, ez borzasztóan megviselt. Tényleg. Ez hihetetlenül. És az én számomra ez szimbolikus az egész ügynökkérdésben is, hogy ugye itt mik derülhetnek ki. Hogy micsoda emberi drámák ezek, amikor kiderül valakiről, hogy a legjobb barátja, 30 évig a gondolatait is jelentette” – mondja el Jeszenszky Edit.
„Az egész gyerekkoromnak része volt ez az ember. Szóval, amikor jöttek apám külföldön élő barátai, meg minden, akkor mindig együtt voltunk családostul. Nekem tökmindegy, hogy mi volt előtte, meg mit jelentett ez az ember, nekem az életem része volt ő. Csak az volt a furcsa, amikor elmentünk együtt kirándulni, és utána 15 év múlva megláttuk azt, hogy mit jelentett erről a kirándulásról. Szóval ez rémes” – nyilatkozta Antall Péter.
Az Antallék otthonába szinte hazajáró Kátai ügynök 3 évtizeden keresztül jelentett. Antall magánéletéről, barátairól, későbbi ellenzéki kapcsolatairól csak keveset árult el. Politikai nézeteiről annál többet.
„A nagybátyámnak nagyon fontos volt, hogy a gondolatait, megfigyeléseit valakivel megossza, akiben megbízik. És ez egy ilyen figura volt, tehát a legrejtettebb gondolatait is megosztotta vele. Ez a pasas nem mondott semmit, ez nem nagyon beszélt, csak bólogatott” – meséli a volt miniszterelnök unokahúga.
És persze írt. Volt, hogy Antall otthon félrevonult, hogy nyugodtan beszélgethessen két barátjával: Egri ügynökkel és Kátai ügynökkel. Amikor Antall József három évtizeddel később miniszterelnökként megtudta az igazságot, mélységesen megdöbbent. Antallnak lelkiismeret-furdalása volt, mert 1956-ban barátja az ő kérésére ragadott fegyvert. Ezzel zsarolták.
„Én arra nagyon emlékszem, amikor hazahozta az iratokat. És tényleg olvasta az iratokat, és napokig nem is aludt. Nagyon felzaklatta. Ez valamikor "90 nyarán volt. A másik, amit nem értett, hogy ők voltak olyan jó barátságban, miért nem tette azt meg valamikor, hogy félrehívja őt egy olyan helyen, ahol nem lehet őket megfigyelni, például a Margitszigeten a réten, és azt mondja, hogy nézd Jóska, engem megpróbáltak beszervezni, most ne találkozzunk egy évig, vagy két évig, és utána a szolgálat leszállt volna róla, mivelhogy nem tud információt szolgáltatni” – emlékszik vissza Antall fia.
Házon kívül: - Antall József megbocsátott végül is ennek az embernek?Jeszenszky Edit: - Hát ugye a nagybátyjám azt mondta, hogy a halálos ágyán mindenkinek megbocsátott, és ez az ember benne volt. Hát hogy én is megbocsátottam-e neki, az egy más kérdés.Házon kívül: - Ön nem bocsátott meg?Jeszenszky Edit: - Nem nagyon. Nem.Házon kívül: - Miért?Jeszenszky Edit: - Hát az én számomra ez elfogadhatatlan. Tényleg. Ez a gazemberségnek egy olyan foka... mert természetesen az mind hihető, hogy megzsarolták, ugye fegyverrel látták. Előkerült valami fénykép 60-ban. Ez mind rendben van. Meg kellett volna mondani!Házon kívül: - És mit gondol, a nagybátyja miért bocsátott meg neki?Jeszenszky Edit: - Hát nem tudom, a halálos ágyán biztos, hogy az ember egy csomó mindenről másképp gondolkodik. És fogalmam sincs tulajdonképpen, hogy ez a gyerekkori barátság mit jelentett.
Az árulónak bizonyult barát a Miniszterelnöki Hivatalban dolgozott tanácsadóként, amikor kiderült az igazság. Még akkor is tagadott. A besúgót Antall a saját környezetéből eltávolította, de állást szerzett neki a Művelődési Minisztériumban. A parlamentben pedig az ügynöktörvény hosszú időre lekerült a napirendről.
Antall József 1993-ban halt meg. Árulónak bizonyult barátja, Kátai ügynök később pszichológiát tanított az egyik egyetemen. A "90-es évek közepéig élt. A Toldy Gimnázium tanáraként működő Egri ügynök állambiztonsági karrierje 1969-ben véget ért. Elismert barlangász és az egyik országos nevelőotthon igazgatója lett. Már ő sem él. Kerekes ügynök, a beszervezett diák -osztálytársa, Kapronczay Károly szerint- a rendszerváltáskor belügyi ezredesként vonult nyugdíjba. A besúgók valódi nevét ismerjük, de a jelenlegi törvények szerint nem hozhatjuk nyilvánosságra. Az igazság, amit Rainer M. János tárt fel, a történet minden szereplőjét megrendítette.
„Általában nagyon megdöbbentek. Megdöbbentek, mert volt olyan, aki egyik-másikra gyanakodott, volt, aki nem gyanakodott, de ezt az egész network-ot, ezt a hálót, amit köréje fontak, ezt nem feltételezték, hogy ilyen lehetséges. Őszintén szólva engem is nagyon meglepett” – nyilatkozta Rainer M. János.
Antall Józsefet kisgazda édesapja, 56-os múltja és tanárként is következetesen képviselt nézetei miatt figyelték, de soha nem számított az állambiztonság fő célpontjai közé. Az ő történetéhez hasonló történetek emberi kiszolgáltatottságról szóló sorsok, személyes drámák tízezrei lapulnak még az irattárak mélyén, arra várva, hogy valaki, valamikor kinyissa az aktákat...
