2005. április 27. 14:42
Rengeteg gyönyörű felvételt köszönhetünk a Hubble űrteleszkópnak, de amilyen dicső a múlt, olyan lehangoló a jövő.
Az űrsikló-program korlátozásai miatt, nincs lehetőség és nincs pénz az elöregedett Hubble javítására, így az űrtávcső 2 éven belül kimúlik. Pedig eredeti tervek szerint 2010-ig ontotta volna páratlan felvételeit.
Edwin Hubble a múlt század húszas éveinek végén fedezte fel, hogy a Tejúton kívül más galaxisok is vannak, és azok távolodnak egymástól, tehát a világegyetem tágul. Ez a felfedezés vezetett az ősrobbanás elméletéhez, amely szerint az univerzum egy felfoghatatlan sűrűségű és forróságú pontszerű anyagból jött létre.
A csillagászok régóta szeretnék megtudni, hogy nagyjából mennyi ideje létezik az univerzum. Ehhez azonban kellett egy különleges távcső. Az elképzelés lényege az volt, hogy a légkör torzító hatását és a fényszennyezést kiiktatva a kozmikus teleszkóppal sokkal messzebbre és tisztábban láthatnak, mint a földiekkel.
A Hubble-t eredetileg 1986-ban akarták fellőni, de a felbocsátását el kellett halasztani, a Challenger űrrepülő katasztrófája miatt. A kész Hubble-t évekig pihentették a világ legnagyobb, szennyeződésmentes raktárában. Végül 1990. április 24-én, a Discovery legénysége vitte fel és indította útjára az 5 méter magas 12 és fél tonnás szerkezetet, amelynek tervezése, megépítése, és pályára állítása 1,5 milliárd dollárba került.
Csillagászok hada várta világszerte az első felvételeket. Azok jöttek is, csakhogy homályosan. Kiderült, hogy rosszul fókuszál a távcső tükre, mert egy hajszálnyit, de félre csiszolták, ezért a Hubble rövidlátó lett. A másfélmilliárd dollárnál is több került veszélybe. Három évet kellett várni, mire az Endeavour űrrepülőgép asztronautái felszereltek egy korrekciós optikai elemet, vagyis egy szemüveget az űrtávcsőre.
A későbbi szervizeken a tönkrement alkatrészeket cserélték le, valamint fejlettebb kamerákkal és jobb műszerekkel szerelték fel a Hubble-t, amely 1993-tól ontotta a tiszta felvételeket. A Hubble lenyűgöző képeket adott Naprendszerünk távoli bolygóitól az Univerzum legtávolabbi galaxisaiig. Eddig csaknem 700 ezer felvételt készített több mint 20 ezer különböző célpontról.
A szupernovákról felvett képei alapján következtettek arra a tudósok, hogy az Univerzum egyre gyorsuló ütemben tágul. A legtávolabbi objektum, amelyet lencsevégre kapott, mintegy 13 milliárd éves, vagyis amit látunk, az igen közel van az ősrobbanás idejéhez. A Hubble készítette 1994. júliusában ezeket a szenzációs felvételeket a Shoemaker-Levy 9-es üstökösről, amelyet a Jupiter tömegvonzása gyöngyfüzérhez hasonló alakzathalmazra tört szét.
Az üstökös darabjai ezután becsapódottak az órásbolygóba, amelynek testén Föld méretű sebeket ejtettek. Ha felsőfokú jelzőkkel kell illetni a teleszkóp fényképeit, akkor mit lehet mondani erről. A felvételen először láthatta emberi szem, amint egy hatalmas tömeg gravitációs ereje eltéríti a fényt. A lefotózott galaxis fölött egy fényív látszik, amely egy még távolabbi csillagrendszer torzult képe. A Föld felé érkező fényét elhajlította a közelebbi csillagrendszer tömegvonzása. Ennél látványosabb, közérthetőbb igazolása aligha lehetne Einstein elméletének a téridő görbületről.
David Leckrone, a NASA kutatója szerint azóta, hogy Galilei 1609-ben egy kis távcsövet az ég felé fordított, nem forradalmasította még semmi ennyire a világról alkotott képünket. A Hubble népszerűségéről megkérdezték az egyik kutatót, hogy szerinte egy gyerek milyen nevet adna ma egy tudományos eszköznek: 'A Hubble-t. Ez a név a köznyelv része lett. Fontos ügyekben az emberek gyakran mondják, hogy Hubble lenne a neve, ha ez az ügy egy teleszkópról szólna' – válaszolta.
Eredetileg 2010-ig szólt a Hubble küldetése, hogy aztán egy nagy felújítással még néhány évig folytassa páratlan munkáját. Ekkorra tervezték egy jóval nagyobb teljesítményű, új teleszkóp felbocsátását is. De jött 2003. február 1-je a Columbia űrsikló tragédiája. A szerencsétlenül járt űrhajósok épp a Hubble szerelését végezték el, mielőtt hazafelé jövet felrobbant a Columbia.
A tragédiát követően felül kellett vizsgálni az űrrepülőgépekkel kapcsolatos terveket. A NASA már nem tartotta elég biztonságosnak az űrsiklókat egy újabb szervizfeladat végrehajtására. Nagyobb baj, hogy a kongresszus és az elnök sem. A Hubble javítására szánt egymilliárdos tétel ezért már nem szerepelt a NASA költségvetésében, a pénzt ugyanis a Bush által favorizált másik két programra, a Hold-bázisra és az ember Mars-expedíciójára csoportosították át.
Az elnök ráadásul közölte, hogy 2010 után nincs többé űrrepülőprogram, és az összes hátralevő űrsiklórepülést a Nemzetközi Űrállomás befejezéséhez kell felhasználni a nemzetközi szerződések miatt.
Az egyik űrhajós szerint azonban nem szabad veszni hagyni a Hubble-t. 'Fel kell hagynunk a pepecseléssel, és az álmodozással. Egy közeli űrsikló küldetésnek a mentsük meg a Hubble missziónak kell lennie' – mondta egy űrhajós.
Ennek alig van esélye. Mindenesetre ha a Hubble támogatóinak igyekezete ellenére sem lesz forrás a teleszkóp megmentésére, az űrtávcső 2007-ben vagy 2008-ban várhatóan magától is felmondja a szolgálatot. Valószínűbb azonban, hogy inkább megsemmisítik. A Hubble elavult már, ez nem vitás. A infravörös fényérzékelésre tervezett kis teleszkóp, a Sptizer legutóbbi felfedezése tette ezt igazán nyilvánvalóvá.
Eddig a csillagok úgynevezett imbolygó mozgásából tudtak következtetni arra, hogy valami nagy erő hat rájuk, tehát kísérőjük van. Igaz a mérések alapján csak a Jupiternél nagyobb gázbolygókat találtak. A Spitzer révén először sikerült fényt érzékelni két naprendszeren kívüli távoli bolygóról, ami egyértelmű bizonyíték arra, hogy más csillagok körül is keringenek égitestek. Ilyenre a Hubble nem lenne képes.
