2005. április 7. 18:39
'Az isteni gondviselés' óvta meg a Földet a nukleáris konfliktusoktól a hidegháború évtizedeiben. Egyebek közt ezt írta végrendeletében II. János Pál pápa. A szombat este elhunyt katolikus egyházfő testamentumát csütörtök délután hozták nyilvánosságra a Vatikánban.
II. János Pál alig néhány hónappal pápává választása után, 1979-ben kezdte írni végrendeletét, majd hatszor kiegészítette, utoljára 2000-ben.
Ekkor arról is írt, hogy a lemondását fontolgatja. 'Remélem - írta a pápa -, hogy az Úr segít majd felismernem, meddig kell folytatnom ezt a szolgálatot. Adjon nekem a kegyelmes Isten elég erőt ehhez a szolgálathoz!'
Az összesen 15 kézzel írt oldal ezekkel a szavakkal kezdődik: 'Legyetek éberek, mert sohasem tudhatjátok előre, melyik napon jön el hozzánk az Úr.' Aztán 1980 márciusában hozzáteszi: 'Ma csak annyit akarok írni, hogy mindenki tisztában kell hogy legyen a halandóságával.'
Végrendeletében a pápa nemcsak a katolikus püspökökről ír nagy szeretettel, hanem más vallások papjairól is. 'Hogyan is ne ölelném keblemre hálásan a világ összes egyházi vezetőjét, valamennyi keresztény hívét, de még a nem-keresztényeket is! A római rabbit és még sok más nem-keresztényt!'
A pápa eleinte arról is írt, hogy legszívesebben lengyel földben nyugodna, de később ezt módosította és úgy döntött: rábízza a bíborosokra, hogy azok döntsenek. Mint ismeretes, a bíborosok hétfőn úgy határoztak, hogy a pápát elődei mellé, a vatikáni Szent Péter bazilika kriptájába temessék. Koporsójába ugyanakkor szülőföldjéről hozott földet is raknak, így II. János Pál tulajdonképpen lengyel földben nyugszik majd.
A legutolsó kiegészítésnél, 2000-ben a pápa már arról írt, hogy érzi: élete a vége felé közelít. A lemondás, a visszavonulás gondolata felmerült benne, de aztán mégis úgy gondolta, hogy amíg az Úr akarja, ő tovább viseli a szolgálatot.
Ekkor így írt: 'Egészen a kezdetekig gondolok vissza, a szüleimre, a fivéremre és a nővéremre, akit nem is ismerhettem, mert még a születésem előtt meghalt... A wadowicei parókiára, ahol megkereszteltek... A szomszédokra, barátokra, osztálytársakra, diáktársakra, egyetemi ismerőseimre, munkatársaimra a megszállás idejéből... A barátokra és társakra a niegowi, majd a krakkói egyházközségből.'
A pápa 'különös hálával' emlékezett mindazokra Krakkóból és Rómából, akik erősítették a hitét az Úrban.
Végrendeletében személyes tárgyairól úgy rendelkezett, hogy azokat 'osszák szét'. Jegyzeteit pedig személyi titkára, az ugyancsak lengyel származású Stanislaw Dziwisz bíborosra bízta, hogy ő égesse el az összes feljegyzést. Egyúttal megköszönte neki 'sokéves odaadó együttműködését'.
Végül a pápa a katolikus egyházat Szűz Mária oltalmába ajánlja, akinek megköszönte 'csodálatos megmenekülését' az ellene 1981-ben elkövetett merényletből. A pápa utolsó sorai a végrendeletben ezek: 'Mindenkinek mindent köszönök. És kérem mindenkinek a bocsánatát!'
Forrás: AFP, Független Hírügynökség
