Törökország az EU-ban?

A hallgatóság soraiból felszólalók ugyanakkor komoly kételyeket fogalmaztak meg, elsősorban a kurd kisebbség ügyének török kezelése miatt. A vitavezető, Thomas Glaser, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének megbízott vezetője szerint csökkenni látszik Törökország lelkesedése az EU iránt. Lebibe Gülhan Ülütekin, a budapesti török nagykövetség tanácsadója ezt cáfolta, mint mondta: Ankara élénken érdeklődik az EU-tagállamokban zajló folyamatok iránt, így a magyar tapasztalatokat is gyűjtik, értékelik. - A felkészülés most egy kevésbé látványos szakasznál, a jogharmonizáció szakaszánál tart, alighanem ezért szentel kevesebb figyelmet a média a csatlakozással kapcsolatos polémiának - vélte a török szakértő asszony. - Törökország elszántnak és érettnek érzi magát az EU-tagságra - mondta. Emlékeztetett arra is, hogy a NATO-tag Törökország eddig is azokkal a biztonsági kockázatot jelentő országokkal volt határos, (védte tőlük Európát), amelyek szomszédságára hivatkozással most a szekularizált, jelentősen demokratizálódott eurázsiai fekvésű ország csatlakozását némelyek biztonságpolitikai veszélyként próbálják láttatni. - Ha az EU globális játékos akar lenni, ehhez szüksége van Törökországra, mert általa tud szót érteni a Közel- és Közép-Kelet országaival- mondta Gülhan Ülütekin. A német Klaus Beckmann professzor, a budapesti Andrássy Egyetem rektora, és a skót Norman Stone professzor, a törökországi Bilkent Egyetem tanszékvezetője is egyetértettek azzal, hogy Törökország geostratégiailag kulcsfontosságú Európa számára: megkerülhetetlen biztonságpolitikai tényező. Beckmann kiemelte azt is, hogy a török hadsereg erősebb, mint a német, angol és francia együttvéve, és az Európai Unió katonailag 'semmire nincs felkészülve'. Túldimenzionált kurdok? A meghívottak - köztük a tíz éve Törökországban élő és oktató Stone professzor is - úgy vélekedtek, hogy a kurdkérdés az európai médiában és tudatban túldimenzionált; a kurdok - más törökországi kisebbségi népcsoportokhoz hasonlóan- szétszórtan élnek az országban, és többségük integrálódni akar. Emlékeztettek: Európa gyakorlatilag valamennyi országában élnek valamely kisebbséghez tartozó csoportok, és időnként keletkeznek helyi konfliktusok, a törökországi kurd problémának sem szabad nagyobb jelentőséget tulajdonítani. Thomas Glaser arra is figyelmeztetett: a némely európai ország közvéleménye által rettegett tömeges bevándorlás nem valós probléma: nem a csatlakozással indul meg ugyanis a migráció, hanem jóval korábban, sokkal inkább a bővítés hiánya vagy halogatása miatt. Emlékeztetett arra, hogy milyen, később megalapozatlannak bizonyult félelem volt a 2004 májusában az EU-ba belépett kelet-európai országokkal szemben. Forrás: eurohirek.hu