Egy vessző varázslatos működése
2005. április 5. 23:01
Egy darab drót forgásából kiderül: hová kell kutat ásni, honnét indulnak káros sugárzások, esetleg merre van olaj? Ez többek szerint áltudomány. Egy akadémikus-professzor kipróbálta, majd elhitte.
A hatodik érzék az állatoknak csorbíthatatlanul fennáll. És az embernél pedig a szellem, és az agy győzedelmeskedik az anyag fölött. A darab drót csak segédeszköz. Krisztina, a kísérletet végző radiesztéta maga a mérőműszer. Az ember, aki hajlamos hűvösnek érezni a meleg szobát, ha a nyári forróságból lép be oda, és édesnek az íztelen csapvizet, ha sósat eszik: az a szervezet csalhatatlanul pontosan érzékelné, amit más berendezés nem tud kimutatni, hogy mi folyik a föld alatt?
A mai fémdrótok elődje: a kétágú favessző volt. Az ilyet két kézzel kellett fogni. Ez a legősibb vízkeresési segédeszköznek számít - ha az ásót meg a pattintott kőszerszámokat máshová soroljuk. És a dróthurok. Ezt a többitől különböző eszközt Gánti Tibor működteti. Ami csak azért érdekes, mert Gánti soha sem állt varázsló hírében, ellenkezőleg: ő a Magyar Tudományos Akadémia professzora. Az egész világon elismert csillagász, aki állítja: bővizű kutakat jelölt ki ezen a bolygón. Kb. 30 éve, először a saját telkén próbálta ki a hurkot.
„ A szőr felállt a hátamon. Szóval, borsódzott a hátam. És visszamentem ugyanaz, megint, megint… Kiderült, hogy ott egy erős vízér húzódik” – meséli a professzor.
Gánti Tibor bizonyítékokról beszél. Elődeiről. Egy száz évvel ezelőtti esetről, amelyik a lakhelye, Nagymaros környékén történt. Egy építészről, aki régészek munkáját akarta segíteni.„Kimutatta, hogy itt meg itt van a fal, és ő kezdte el az ásatásokat. És mindenki legnagyobb csodálkozására előkerült a visegrádi palota. A királyi palota”.
A radiesztéták érzékelik a várfalakat, a vízereket, és itt-ott még a fizikusok számára ismeretlen sugárzásokat is kimutatnak. A furcsa impulzus egy német férfiról Ernst Hartmannról kapta nevét. Ha létezik a föld belsejéből az univerzum irányába haladó kozmikus sugárzás: akkor azt ő fedezte fel. A Hartmann sugárzás 2 méter széles valamint 2,5 méter hosszú rácsszerkezetben hálózza be a földet. Egy ágy pontosan elfér egy sugárzásmentes zónában. Baj akkor van, ha valaki sugárzásban, illetve azok csomópontján fekszik.
Ha valaki Hartmann sugárzáson fekszik: álmatlanság és fejfájás gyötöri majd, illetve halláskárosodás meg kopaszodás fenyegeti – ez derül ki a radiesztéták által összeállított ábrából. Ha pedig két egymásra merőleges sugárzáson, Hartmann csomón van a fekhelye, akkor agydaganatra számíthat. Posta Pálnak is a rákkal kellett szembenéznie, de arrébb tolta az ágyát, és úgy érzi: most már jól van. Bár orvos utoljára csak évekkel ezelőtt látta. A fekhelyét ezidő szerint egy másik, de egy szinte ártalmatlan komikus sugárzás keresztezi, ezt a változatosság kedvért ingával mutatja meg nekünk.
Graff Zoltán az Élet és Tudomány című folyóirat munkatársaként évekkel ezelőtt elvégzett egy meglepő kísérletet. Egyszerre több radiesztétával is megvizsgáltatta: vajon jó helyen van-e az ágya. Szám szerint 16 szakembert hívott. Csak okleveleseket. A 16-ból 14-en mondták azt, hogy rosszhelyen fekszik. De mind a 14-en máshol mértek káros sugárzásokat. Graff úr végül azon csodálkozott, hogyan lehet egy kicsi ágyon 14 egymástól teljesen különböző vonalat berajzolni.
„Ha mindenkire hallgatnék, akkor nem tudnám hova tenni úgysem az ágyamat, mert mindenki máshol mondta, hogy hol vannak a vízerek. Úgyhogy otthagytam, ahol van, és alszom nyugodtan. Mindig is jól aludtam egyébként, amikor azt mondták, hogy ott megy rajtam keresztül a vízér: akkor is” – mondja Graff úr.
Gánti Tibor a természettudós nem használ se vesszőt, se ingát: neki csak a hurok működik, és azzal is csak a vízereket érzékeli. Ő kozmikus sugárzásokról nem tud. „Ez a szerkezet beáll az erővonalak irányába, és ezért hajlik meg akkor, amikor odaérek egy ilyen nagyobb vezetőképességű tárgy fölé”. Íme a professzor elképzelése a dróthurok működéséről: a földfelszíntől az ég felé a statikus elektromos potenciál egyre csökken. Ez hatalmas feszültségkülönbséghez vezet. Ha berajzoljuk az ennek köszönhető elektromos erőteret, az erővonalak szerinte a felszínnel párhuzamosan haladnak. A Gánti elmélet szerint azonban van egy lényeges kivétellel, ha a felszín alatt eltérő, nagyobb vezetőképességű anyag húzódik, például egy vízér. Az ilyen esetekben az erővonalak a tudós feltételezése alapján lefelé hajlanak, és a dróthurok is követi ezt a változást, a benne lévő áram miatt.
„Egy nagyon kis áram, de áram fut végig ezen a köralakú dróton. És ennek a köralakú drótnak, akkor kutya kötelessége beállni az elektromos erővonalaknak az irányába. / Úgyhogy ez az én természettudományos magyarázatom a varázsvesszőnek erre a formájára”.
Orosz László a Műegyetem docense, aki szerint elég az általános iskolai tananyagot ismernünk ahhoz, hogy a radiesztézia valóságtartalmát megkérdőjelezzük. A fizikus elfogadja, hogy a radiesztéták nem akarnak senkit se felültetni. De kézzel fogható bizonyítékot vár a varázsvessző működésére. Nem kozmikus sugárzáson alapuló mérési eredményeket, hanem amelyek például Gánti professzor elméletét hitelesen alátámasztanák. Mert például, amiről az akadémikus beszélt: az, az 1960-as Általános Mértékügyi Értekezlet egész világra kiterjesztett SI rendszere alapján is egyszerűen ellenőrizhető - lenne. Ha egyszer megmérné valaki.
„Ilyen kölcsönhatást, amely ezt a varázsvesszőt mozgatná: ilyen kölcsönhatást a fizika nem ismer. Persze mondhatja bárki, hogy attól, hogy nem ismeri: attól még lehet, hogy van. Én erre azt mondom, mint fizikus, hogy ez annyira kívül esik a világról alkotott képünknek, hogy én magam részéről biztosnak veszem, hogy ilyen objektíve nem létezik”. Egy ifjú hölgy azt is megmondta, hogy a kijelölt helyen milyen mélyen húzódik a vízvezeték. Varázsvesszője három és félszer forgott körbe. Igaza lett.A kísérlet meglepő végeredménnyel zárult. A fővárosi vízművek szóvivője azt találta mondani, hogy náluk ugyan nincs szükség radiesztétára, ők már feltérképezték a víz útját, de más vállalat hasznát vehetné Krisztina tudásának.
A radiesztéziához állítólag 10 emberből 9-nek van érzéke. De a Vízművek szóvivő által kiválasztott helyszínen valószínűleg mindenki talált volna vizet. A Duna közelsége miatt ennek a térnek szinte minden pontja alatt talajvíz van.