2005. március 30. 13:47
A legfrissebb adatok szerint körülbelül ezer halálos áldozata lehet a hétfői hatalmas földrengésnek, amely ugyanott pusztított, ahol a karácsony másnapján bekövetkezett rengések.
A mostani földrengés csaknem ugyanott történt, ahol a decemberi; a Richter-skálán mért fokozata is majdnem ugyanannyi volt; a pusztítás mégis összehasonlíthatatlanul kisebb volt - szerencsére.
Végleges adatok persze még nincsenek, de a halálos áldozatok számát ezúttal legfeljebb egy-két ezerre becsülik, még a legrosszabbat feltételezve is. Ez pedig két nagyságrenddel is kisebb a karácsony másnapján történt földrengés és szökőár pusztításánál.
Akkor - hivatalos adatok szerint - több mint 270 ezer halottat követelt a természeti katasztrófa. A valaha mért harmadik leghevesebb földrengés, a Richter-skálán 9,2-es fokozatú, óriási szökőárat indított el az Indiai-óceánon. A száguldó, több méter magas vízfal aztán mindent letarolt maga előtt, még több ezer kilométerre a rengés epicentrumánál, az afrikai partokon is.
A legtöbb halott - az összes áldozat mintegy háromnegyede - Indonéziában volt, azon belül is Szumátra szigetének északi részén, de hatalmas volt a pusztítás Thaiföldön, Srí Lankán, Indiában, sőt még Szomáliában is.
A katasztrófa nemcsak a földrengés különleges hevessége miatt került a közérdeklődés középpontjába, hanem azért is, mert az áldozatok közül több ezren is európai és amerikai turisták voltak, hiszen a szökőár közkedvelt üdülőhelyeket pusztított el Thaiföldtől a Maldív-szigetekig.
A szerencsétlenség rávilágított arra is, hogy egyrészt nincs sem megfelelő földrengés-jelző rendszer, sem riasztási rendszer kiépítve az Indiai-óceán térségében. A szökőárról a fenyegetett területek lakói és turistái nem értesültek, nem értesülhettek időben, a pusztítás ezért is volt olyan óriási.
Másrészt az is kiderült, hogy az idegenforgalmi fejlesztések nemcsak hogy nem óvták a természeti értékeket vagy a szökőár ellen valamelyest védő természetes képződményeket, hanem egyenesen rombolták azokat. Ez is hozzájárult a pusztítás mértékéhez.
A húsvét hétfői földrengés epicentruma földi léptékben mérve szinte pontosan ugyanott volt, ahol a karácsonyié - alig 200 kilométerrel délebbre - viszont sokkal mélyebben, mintegy 33 kilométernyire a felszín alatt. A szakemberek szerint ez a legfőbb magyarázata annak, hogy a földlökések nem indítottak el egy, a múltkorihoz hasonló cunamit - ez a földrengés okozta szökőár japán eredetű neve. Pedig a földrengés hevessége elérte a Richter-skála szerinti 8,7-es fokozatot. Ezen a skálán azonban egy tized fok is óriási különbséget jelent, ezért a mostani rengések pusztító ereje a decemberinek alig a tizede lehetett.
A decemberi katasztrófa egyik tanulságaként az érintett országok elhatározták egy közös földrengés- és cunami-riasztó rendszer kiépítését. A 'riadólánc' ezúttal már működött, hiszen a rengések kipattanását követő egy-két órán belül már nemcsak Indonéziában, hanem Malajziától Indián át Madagaszkárig mindenütt riadót fújtak. A szökőár-veszély miatt a turista-központokban elkezdték kiüríteni az üdülőfalvakat.
Az indonéz elnök elmondta, hogy az áldozatok száma most azért is csak töredéke a három hónappal ezelőttinek, mert nem alakult ki szökőár, és mert a hatóságok ezúttal korábban intézkedtek. A 'riadólánc' thaiföldi igazgatója pedig úgy fogalmazott, hogy most még csak 98 százalékban működött jól az észlelő és riasztó rendszer, de a teljes kiépítés után a védekezés még hatékonyabb lesz. Persze ő is hozzátette, mint mindenki, hogy legszívesebben sohasem próbálná ki még egyszer, hogy mennyire hatékony.
