2005. január 26. 20:59
'Tartsd a kezed egy percig a forró kályhán, egy órának fogod érezni. Beszélgess egy csinos nővel egy órát, mintha csak egy perc lenne. Na, ez a relativitás.'
A közhiedelemmel ellentétben Albert Einstein nem a relativitás-elméletért, hanem a fotó-elektromos hatás magyarázatáért kapta a Nobel-díjat 1921-ben. Ekkortájt a tudós már a modern fizika vezéralakja, híres egyenlete pedig a mindenség jelképe volt. Az E=mc2 képlettel azt állította, hogy az anyag és az energia ugyannak a dolognak kétféle megnyilvánulása. Ahogyan ezt ő maga mondta el egy Amerikában készült interjúban.
'A csónakhoz viszonyítva, a hajós elmozdul. De mit látunk akkor, ha a megfigyelő megváltoztatja helyzetét?' Ezt az ismeretterjesztő némafilmet, amely szemléletesen igyekszik elmagyarázni a relativitás-elméletet, a 20-as években készítették, annyira fontosnak tartották a nagyközönség tájékoztatását Einstein művéről. 'A csónakhoz képest a hajós mozog, de áll a part fix pontjához képest. Íme egy példa a mozgás viszonylagosságára.'
Ez a másik oktatófilm a világűrre kivetítve magyarázza el, hogy az összes megfigyelés relatív, a megfigyelő körülményeitől függ. A sebesség, a méret, az irány, de még az idő is relatív. A rendkívüli érdeklődés egy tudományos elmélet, és annak alkotója iránt, azokban az időkben is szokatlan volt. Újságírók, filmesek követték a tudós minden lépését. A Paramount-híradó még arról is beszámolt, hogy Einstein a csillagokat vizsgálja. Mögötte az az Edwin Hubble áll, aki elsőként igazolta, hogy a világegyetem tágul. A filmesek a brit írók estélyére is elkísérték Einsteint, akit a maga fanyar humorával Bernard Shaw köszöntött.
70 évvel később Einstein világegyeteme még mindig létezik. Sőt, immár bizonyítékok is vannak elméletére. A Hubble-űrteleszkóp készített egy felvételt a világegyetemről, amin a lefotózott galaxis fölött egy fénygörbület látszik. Nem a Hubble lencséje romlott el, a fényív egy még távolabbi galaxis torzult képe. A Föld felé érkező fényét elhajlította a közelebbi csillagrendszer tömegvonzása. Ennél látványosabb, közérthetőbb igazolása aligha lehetne Einstein elméletének.
A NASA tavaly lőtte fel azt a különleges és rendkívül precíz műszert, amelynek egyetlen feladat volt, hogy más műholdak pályájának mérésével bizonyítsa a relativitás általános elméletének egyik fontos tételét. E szerint egy forgó test - mint a Föld - meghajlítja és megcsavarja maga körül a szerkezetet, amely a tér három dimenzióját a negyedik dimenzióval, az idővel kombinálja. A műszer mérései igazolták Einsteint. Kiderült, hogy a megfigyelt műholdak pályája elcsúszott, ahogy a Föld tovahaladt a térben.
'Forradalmasította a tudományt, és gondolkodásával megváltozatta a világot. Kultikus tekintély lett megvesztegethetetlen erkölcsiségével. Újra és újra szembeszállt a legördögibb antiszemita uszítókkal, a náci erőkkel, és küzdött a demokráciáért' - mondta a német kancellár az Einstein Év megnyitóján a berlini Történeti Múzeumban, amely az évfordulós ünnepségek központja. Tudományos konferenciákkal, multimédiás show műsorokkal, látványos kiállításokkal és még százféle egyéb eseménnyel tiszteleg a mai Németország tudós fia előtt.
Tény, hogy a XX. század ikonografikus alakja mindmáig valóságos sztár, akinek tartósított agyát is megvizsgálták, hátha rájönnek a zsenialitás titkára. Einsteint, aki soha nem volt laboratóriumban pepecselő, kísérletező ember, sok tekintetben mégis félreértette a közvélemény. Általános vélekedés szerint a kicsinyes, köznapi világ rabságából menekült a tudományba.
Ami azt illeti, mindkét házasságában hétköznapi, zsarnoki férj volt. Sokan gondolják úgy, hogy munkásságának nem volt köze a gyakorlatiassághoz, amellyel a tudomány hasznot hajt. Nevét ennek ellenére gyakran hozzák kapcsolatba az atombombával, holott a bomba előállításában nem, csupán az előkészítő Manhattan-tervben volt szerepe. Szilárd Leó és Wigner Jenő kérésére ő sürgette Roosevelt elnököt a bomba gyártására a nácik fenyegető sikerei idején.
Életműve persze rendkívüli. Valami olyasmit alkotott, amely emberi mű lévén, nem lehet érvényes az örökkévalóságig, mégis az örökkévalóságról szól. Élete végéig rögeszmésen kereste azt az egyetlen képletet, amellyel leírhatja a világegyetemet, a teremtést. Talán ezért hiszik sokan, hogy isteni magaslatokba emelkedett.
