2005. január 25. 20:54
Egy évvel ezelőtt hunyt el Fehér Miklós, a Befica magyar származású csatára. A hétvége az emlékezés jegyében telt.
Egy évvel ezelőtt, január 25-én 22 óra 31 perckor megállt az idő. Egy szív megszűnt dobogni. Tulajdonosa az előző pillanatban még mosolygott, aztán összesett. Mindez több százezer portugál előtt, akik a lelátókon és otthon, a képernyők előtt figyelték döbbenten a tragédiát.
Fehér Miklóst 10 éves korában fedezték fel. Már akkor látszott, hogy egy csiszolatlan gyémánt, aki sokra viheti. Így is lett. Miklós csatárként sikert sikerre halmozott, a klubsikereken túl a 25-szörös válogatottságig vitte.
“Amit egy vérbeli csatárnál el lehet mondani, az nála megvolt, ami a legfontosabb egy csatárnál, hogy hihetlenül érezte a kaput. Tehát benne mindig megvolt az, hogy a semmiből is képes volt gólt rúgni”- mondta Stark Péter, Fehér Miklós barátja, a Győri ETO FC csatára.
Miklós 1999 nyarán szerződött Portugáliába. Megtanulta a nyelvet, és megszerettette magát. Játszott az FC Portóban, a Bragaban és utoljára a Benficában. Január 25-én a Guimares elleni bajnoki mérkőzésre készült. Mint minden meccs előtt, ekkor is felhívta a szüleit.
“Úgy beszéltük meg, ahogy szoktuk, hogy meccs után telefonál. Vvigyázz magadra, és ha játszol, akkor ahogy szoktad…ezerrel. Este jött is a telefon, de nem tőle, hanem értesítettek, hogy rosszul lett a pályán és kezelik”- mesélte Fehér Miklós, az édesapa.
…“Megint jött egy telefon Bognár Györgytől, ő volt a menedzsere, ő vitte ki, és azt mondta, stabilizálódik az állapota, nyugodjunk meg, semmi probléma.”
“Aztán öt perc múlva hívott a Bayer Gabi, és ő mondta el, hogy meghalt a Miki. Így történt.”
Úgy tűnik, örök rejtély marad, hogy miért állt le Miklós szíve. Az orvosok szerint létezik ilyen, de az okát senki sem ismeri.
„Nem volt neki semmi baja soha. Holt egészséges, óriási energia volt benne, ragyogó felépítésű srác, csupa erő, ha lett volna valami baja, akkor annak ki kellett volna derülnie, és amiket megcsinált, nem tudta volna megcsinálni”- mondta az apa.
Szombaton, helyi idő szerint este hét órakor avatták fel a lisszaboni Luz-stadionban Fehér Miklós életnagyságú bronz mellszobrát. Óriási tömeg gyűlt össze, amikor elkezdődött a szomorú ceremónia, szinte mozdulni sem lehetett. Az eseményen részt vett a futballegenda, Eusebió is.
“Először a játékát ismertem meg, aztán az embert is. Barátok lettünk. Az én születésnapom pont azon a napon van, amikor ő meghalt. Ezentúl nem tudok olyan felhőtlenül ünnepelni. Szörnyű tragédia az, ami történt” … “Miklós talpraesett sportoló volt, aki mindig ezer százalékosan akart teljesíteni. Többre vihette volna, de a portugál szurkolók emlékezetében így is örökre megmarad” - mondta Eusebió.
Miklós a 29-es számot viselte a Benficában. Ezt a számot azóta nem adják ki senkinek. A szurkolók pedig őrzik a magyar csatár emlékét.
“Én Brazíliában születtem, de itt élek Lisszabonban. Nekünk nagyon fontos a foci. Azt üzenném Miklós családjának és a szeretteinek, hogy Mikit soha nem felejtjük el. Sennához hasonlítanám. Ha elkezdődik egy forma 1-es közvetítés, mi mindig rá gondolunk. Ha pedig belépünk majd egy stadionba, biztosak leszünk abban, hogy Miklós lát minket és mosolyog odafentről“- mondta egy portugál szurkoló.
Miki szülei az elmúlt egy évben múzeumot rendeztek be fiúk emlékére. Mezek, trófeák, sálak, fényképek, újságcikkek és egyéb tárgyak idézik a 24 évesen elhunyt csatár pályafutását. Itt látható többek közt Miklós stoplisa és lábszárvédõje, valamint számos meze is.
„Velünk van otthon, az üzletben. Mindennap őt látjuk, és tudjuk, hogy ő van velünk. Ennek megfelelően úgy csináljuk a dolgokat, ahogy ő is szerette volna, ahogy szerette”- mondta Miklós édesapja. …“Nagyon nehéz ezt lelkileg feldolgozni, de őérte megtesszük. Meg kell tennünk! Kötelességünk!”
