2005. január 18. 21:19
Az I. világháború győztes hatalmai megtiltották a magyaroknak, hogy légierőt tartsanak fenn. Horthy Miklós megszegte a tilalmat...
Aki jelentkezett, azt néhány nap múlva már az első világháború veteránjai képezték ki - inkognitóban. Csendőröknek álcázták a vadászpilótákat, légi fényképezőknek a bombázókat, segédjeik pedig: papíron pénzügyőrök voltak. Ily módon csaknem 10 évig rejtegették a magyar légierőt.
A titkolódzásnak egy konferencia vetett véget: 1937-ben az egykori Jugoszláviában, Bledben. Ahol a volt kisantant országok visszaadták a magyarok fegyverkezési jogágát. Az ellentengernagyi rendfokozattal rendelkező kormányzó a huszár erényeket a repülősökben akarta viszontlátni: Az ősi magyar lovas virtust, az új kor követelményeinek megfelelően repülővirtussá kell átalakítani” - mondta egyik beszédében a Dongó század pilótái előtt.
Bármily meglepő, a század ma is létezik. Legalábbis az interneten. A virtuális Dongó századnál most azon gondolkodnak, hogy vitézi címet is adományoznának egymásnak. Egyelőre számítógépes grafikával csupán eredeti egyenruhába öltöztették magukat. Azért eredetibe, mert a Dongók a valóságban is léteztek. Az első repülőszázadok egyikeként alakultak: a háború előtt, Kecskeméten. Horthy Miklós akkori kormányzó fia is közéjük tartozott. Így aztán, ma gyakran Horthy István is az internetezőkkel repül egy kötelékben. És vív légi csatákat az oroszokkal…
Az ellenséget leigázó virtuális pilóták arra külön fölhívták a figyelmünket, hogy nem utálják az oroszokat, és kizárólag a történelmi hűség kedvéért repülnek az egykori náci Németország oldalán. Ez csak játék- hangsúlyozták.
