Új vezetőt választanak a palesztinok

'Mintha az apámat veszítettem volna el!' Alighanem palesztinok millióinak az érzését fogalmazta meg az a férfi, aki így jajdult fel egy menekülttáborban, Jasszer Arafat halálhírére.   Sokan eleinte föl sem fogták, hogy vezérük nincs többé. Arafat jelkép volt, népe szemében hős és szabadságharcos. Negyven éve vezette a függetlenségi mozgalmat. A palesztinok többsége soha nem is ismert más vezetőt, és úgy érezhette, hogy uralma örökké tart majd.   Arafat, mint annyi más arab uralkodó és elnök, egyszemélyi és élethossziglani vezető volt. Egymaga döntött mindenről, nem tűrt ellentmondást, sem bírálatot, és végképp nem vetélytársat. Soha nem is nevezte meg utódját, és bizalmi embereit is rövid pórázon tartotta. Ráadásul Arafat dinasztiát sem alapított: csupán kései házasságából született lánya, aki most 9 éves. Halála napján népének azzal is szembesülnie kellett: teljesen bizonytalan, hogy ki veszi át a hatalmat. 'Esküszöm a mindenható Istenre, hogy hű leszek hazámhoz, népemhez és értékeinkhez' - így kezdte beiktatási esküjét a palesztin hatóság ideiglenes elnöke. Rauhi Fattouh megbízatása az utód megválasztásáig szól, a törvény szerint 60 napig. Jóformán ismeretlen, saját hatalmi bázisa nincs, az elemzők csupán átmeneti figurának tartják.   Ám színfalak mögött már zajlik az osztozkodás, és a harc a valódi hatalomért. Jelöltek és önjelöltek sokasága akar Arafat örökébe lépni. Tucatnyi csoport szervezkedik. Öregek és fiatalok, mérsékeltek és radikálisok, világiak és iszlamisták, gázaiak és ciszjordániaiak próbálják kiszorítani egymást. Mindezt sokszor évtizedes személyes ügyek tetézik: barátságok, gyűlölet, becsvágy és bosszú.  A Palesztin Felszabadítási szervezet élén egyik legrégebbi harcostársa követi Arafatot. A 69 éves Mahmúd Abbász - mozgalmi nevén Abu Mazen - mérsékelt politikusnak számít. Megjelenése szerint bármely nyugati országban is lehetne vezető politikus. Izrael elfogadná tárgyalópartnernek, de a palesztinok nem rajonganak érte, a szürke, és minden karizmát tökéletesen nélkülőző hivatalnokért.   Egy másik mérsékelt, Ahmed Korei miniszterelnök irányítja a napi kormányzati munkát. Abbászhoz hasonlóan ő is évtizedeken át a vezér árnyékában dolgozott. Sokáig a pénzügyekért felelt - és ez rosszpont az utca népénél. A nyomorgó palesztinok közül sokan korruptnak tartják, és őt hibáztatják azért a rendszerért, amelyet valójában Arafat hozott létre.   A Fatah mozgalom vezetőjéül meglepetésre Farouk Kaddoumit választották. Ő is régi harcostárs, de a keményvonalasok közül való. Tíz évvel ezelőtt ellenezte az oslói békefolyamatot, és amíg a mozgalom többi vezetője visszatért Palesztinába, ő emigrációban maradt. Most is Tuniszból üzent: hajlandó tárgyalni Izraellel, de készen áll a fegyveres harcra is.   A feltörekvő fiatalok azonban nem örülnek annak, hogy az öregek maguk között osztották szét a megüresedett vezetői posztokat. Legerőteljesebb képviselőjük a 43 éves Mohammed Dahlan. A Gázai-övezet biztonsági főnöke volt, és formális poszt nélkül is az egyik legbefolyásosabb ember. Ha valaki, akkor ő lehet képes fenntartani a rendet azután is, hogy az izraeli hadsereg kivonul Gázából.   A népszerű Marwan Barghouti nagy esélyes lehetne, de nincs versenyben az utódlásért. Izraeli börtönben ül. Öngyilkos merényletek szervezéséért többszörös életfogytiglani büntetését tölti, és az izraeli kormány, cáfolva a találgatásokat, azt közölte, hogy nem ad neki amnesztiát.   Részt kérnek a hatalomból a radikális szervezetek is, elsősorban a Hamasz és az Iszlám Dzsihád. Ez utóbbi harcosai Arafat halhíre után nyomban pokolgépeket telepítettek és kábeleztek össze Gáza városa mellett. Ezek a fanatikus csoportok nem akarnak békét kötni Izraellel, még csak tárgyalni sem hajlandók az ősi ellenséggel: ők egyszerűen meg akarják semmisíteni a zsidó államot. A menekülttáborok nyomorgó népe leginkább bennük hisz, mert csakis tőlük kap segítséget a korrupt palesztin hatóság helyett. A Hamasz például iskolákat és kórházakat is fenntart, miközben öngyilkos robbantásokat hajt végre izraeli civilek ellen.   A legpesszimistább forgatókönyv szerint Arafatnak nem lesz utóda: a rendszer nem éli túl a legendás vezért. A palesztin önkormányzat összeomlik, területén rivális fegyveres csoportok vívnak majd véres hatalmi harcokat. Ezzel újra jó időre elszállna a közel-keleti béke reménye.   Vitatott politikai öröksége mellett Jasszer Arafat óriási vagyont is hátrahagyott. Hogy pontosan mekkorát, azt csak találgatni lehet, a becslések 300 millió és 3 milliárd dollár közötti összegekről szólnak. Ezt négy évtized alatt halmozta fel, a palesztin mozgalomnak küldött külföldi segélyekből. Egy része titkos bankszámlákon pihen, de Arafatnak részesedése lehetett sok vállalkozásban is, szerte a világon. A hatalmas vagyonért máris megkezdődött a küzdelem az özvegy, Szuha Arafat és a palesztin vezetés között.