Az emberrablás egyre fontosabb fegyver
2004. szeptember 29. 16:20
A múlt héten szélsőséges csoportok kivégeztek két amerikait Irakban. Ezzel huszonhétre emelkedett az elmúlt másfél évben meggyilkolt külföldiek száma.
Fabrizio Quattrocchi, Kim Szun-il, Keith Matthew Maupin, Enzo Baldoni. Négyen a 27 külföldi közül, akiket iraki fegyveresek raboltak el és öltek meg azóta, hogy tavaly tavasszal az amerikai elnök befejezettnek nyilvánította az iraki hadműveleteket.
Eugene Armstrong és Jack Hensley a múlt héten halt meg. Kivégzésükről gyilkosaik most is – akárcsak a korábbi esetekben – videót tettek közzé a világhálón. A jelenetsor már-már nyomasztóan ismerős. Fekete ruhába öltözött, maszkot viselő fegyveresek állnak egy fekete zászló előtt, áldozatuk térdel. Közleményük felolvasása után az egyik álarcos elővesz egy kést és levágja az áldozat fejét. Az amerikai hírszerzés biztos benne, hogy a hóhér Abu Muszab asz-Zarkavi. A terrorista, akinek fejére Washington előbb 10 millió dolláros vérdíjat tűzött ki, de ezt később Oszama bin Ladenével azonos összegre, 25 millió dollárra emelte.
A jordániai születésű 37 éves férfit sokan az 'iraki bin Ladennek” is nevezik. Megjárta Afganisztánt, ahol úgy tudni, egy bombatámadásban elvesztette egyik lábát. Előbb riválisa, majd szövetségese lett az Al-kaida vezérnek, és állítólag ő tervelt ki több robbantásos merényletet, például a marokkói Casablancában vagy a törökországi Isztambulban történteket. A spanyol hatóságok pedig elképzelhetőnek tartják, hogy ő állt a március 11-ei, 191 halálos áldozatot szedő madridi támadás mögött is. Al-Tavhid val-Dzsihád, azaz a Monoteizmus és Szent Háború elnevezésű csoportjának célja: harcolni a szerintük keresztény szentháromságot, ezzel politeizmust hirdető amerikaiak ellen a szigorúan monoteista iszlám nevében. Irak megszállásában a Nagy-Izrael megteremtése felé vezető út első lépését látják. A kivégzéseket pedig, a Koránra hivatkozva jogosnak tekintik. A néhány száz főből álló csoport egymással alig kommunikáló sejtekben működik. Központjuk állítólag Falludzsában van. A Bagdadtól mindössze 30 kilométerre levő várost az amerikai hadsereg a múlt hét óta folyamatosan bombázza, hogy felszámolja ezeket a terrorista sejteket.
Irakban Zarkavin és társain kívül több tucat fegyveres csoport hajt végre túszejtő akciókat. Másfél év alatt 100 külföldit raboltak el. Korábban főleg a városok között vezető utak mentén támadtak. Az utóbbi időben azonban irodákból viszik el a túszokat, mint például a két olasz segélymunkásnőt, vagy az egyiptomi telekommunikációs cég bagdadi képviselőit. A múlt héten kivégzett amerikaiakat és brit társukat pedig úgy rabolták el lakásukból, hogy elvileg őrök vigyáztak rájuk.
„Attól a naptól kezdve, hogy megérkeztek Irakba, folyamatosan vigyáztak rájuk. A biztonságiak ott voltak napközben és éjjel is. Egy hete azonban a dolgok kezdtek megváltozni. Az őrök nem jelentek meg, vagy ha igen, akkor valamilyen ürüggyel el kellett menniük. Valami nem stimmelt” – mondta Patty Hensley, a kivégzett túsz özvegye.
Az Irakban foglyul ejtett túszok többsége azonban nem külföldi. Kisebb bandák naponta 10, főleg a középosztályból származó irakit vagy az ő gyerekeiket rabolják el és kérnek váltságdíjat értük.
Az emberrablók célja hármas: minél nagyobb publicitás szerzése, pénzszerzés zsarolással és nyomásgyakorlás a külföldi kormányokra. Már azt is sikerként könyvelik el, ha a média foglalkozik velük. Az igazi győzelem pedig az, ami nyáron történt, amikor a Fülöp-szigetek kivonta 51 katonáját Irakból, hogy mentse egy kivégzéssel fenyegetett filippínó teherautósofőr életét. A fegyveresek a nyomásgyakorláshoz a túszokat, illetve közvetve az ő családtagjaikat használják fel.
„Segítenie kell Mr. Blair. Ön az egyetlen a kerek világon, akivel beszélhetek. Kérem, kérem, segítsen, hogy újra láthassam a feleségem, aki nélkülem nem élné túl. Tényleg nem. És a fiam sem…” – könyörgött Kenneth Bigley, brit túsz az egyik videó-felvételen.
„A miniszterelnök az egyetlen ember, akinek könyöröghetünk segítségért. A miniszterelnök az egyetlen, akinek képes megmenteni Ken életét. Miniszterelnök úr, családunk könyörögve kéri: Segítsen nekünk!” – nyilatkozta Philipp Bigley, a brit túsz testvére.
Az iraki koalíció kormányainak többsége azonban a szívfacsaró jelenetek ellenére sem hagyja magát zsarolni.
„Nem tárgyalunk a terroristákkal” – mondták egyöntetűen az iraki, a brit és az amerikai politikusok több fórumon is. Szerintük az emberrablások száma csak akkor csökkenhet, ha nem engednek a szélsőségeseknek. Még akkor sem, ha ezzel a már túszul ejtett honfitársaik életét veszélyeztetik.