2004. szeptember 1. 16:23
A zarándokok ajkukkal érintenek egy pici üveglapot, amely azt a kendőt takarja, amelyikkel annak idején a kegykép könnyeit itatták fel. Majd magának a festménynek a kicsinyített mását csókolják meg.
A könnyező kép
A csók, a szeretet, a vonzódás kifejezése az, ami hangsúlyt kap. Az ajakkal és kézzel való megérintés jelenti az „érintkezést” – magyarázza Kis Antal máriapócsi parókus.
Két különleges pont kb. egy méterrel a könnyező kép alatt található. Ezeken a hívek szobrot, imakönyvet, papírképet, és rózsafüzért is végighúznak. A szent energia úgy ragad, mintha csak mágnesezni akarnák a tárgyakat.
Egy híján 100 évvel az utolsó csoda, az utolsó könnyezés után még mindig ezrek mennek gyalog a kegyhelyre távoli lakóhelyeikről, hogy azután további három tiszteletkört tehessenek – rituálisan, a templom körül. Egészséges emberek és betegek bánják meg vétkeiket, aztán pedig boldogabb életet illetve gyógyulást kérnek. A templom falait apró márványtáblák borítják. Eddig több százan fejezték ezekkel ki köszönetüket a Szűzanyának azért, mert jobbra fordult az életük.
Az egyik sarokban található az a bilincs is, amelyik leesett egy foglyul ejtettről, mert isteni segítséget kért, amikor rá akartak bizonyítani egy olyan gyilkosságot, amelyet nem ő követett el. A kegykép közvetlen közelében pedig mankók vannak.
'A márványtáblákra néhány szó van írva. Egy-egy mankónak a története azonban sokkal hosszabb' – fejtegeti a helyi parókus.
A falakon ajándéktárgyakat is lehet látni: sokan próbálnak meg így hálálkodni. Ezüstláncok, gyűrűk, meg egy korona. Mind-mind cserébe a gyors gyógyulásért.
A pszichiáter véleménye
'Maguk a testi elváltozások nagyon nehezen vagy egyáltalán nem kezelhetők, viszont ha a személyiségen belül rendeződés, harmónia jön létre, akkor a testi elváltozás megszűnik. Tehát nagy valószínűséggel főleg ilyen betegségek gyógyultak' – állítja Daubner Béla pszichiáter.
Ő azt mondja: ami Máriapócson történt, arra van tudományos magyarázat. A doktor már több járóképtelent kezelt - sikeresen hipnózissal. Olyanokat, akik testi problémákkal mentek hozzá, de valójában csak pszichés okai voltak a betegségeiknek. A pócsi zarándokok szerinte olyan mélyen hisznek sorsuk jóra fordulásában, hogy a gyógyulás ettől az áhítatos állapottól következik be. Az orvos azt állítja: ha sokan és mélyen hisznek egy jelenségben, az elegendő ahhoz, hogy például egy kegykép könnyezni kezdjen. Ezt a pszichiátria materializációnak hívja. Ez nem zárja ki, de nem is erősíti meg az isteni közbenjárást.
'Nekem ez nagyon erősen a módosult tudatállapothoz, és a szuggesztióhoz kapcsolódik, mert hát én egy hipnotizőr vagyok, és így gondolkozom' - folytatja Daubner doktor.
A kép másolata is könnyezett
Amikor Máriapócson még csak egy kis fatemplom állt, és a mostaninál jóval szegényesebb körülmények között miséztek: akkor történt az első csoda. Valamennyivel több mint 300 évvel ezelőtt.
'Őri Mihály földműves észrevette, hogy a szűzanyának a képén a szemekből könnyek folynak. Valóban hol borsónyi, borsószemnyi nagyságú, hol pedig kisebb könnyek folytak le!' – állítja Janka György egyháztörténész.
Szűz Mária, Isten fiának Jézusnak az édesanyja, akit Pócson az akkori parókus testvére festett meg: kisebb–nagyobb megszakításokkal két hónapig hullatta a könnyeit. 1696. telén, amikor a templomban olyan hideg volt, hogy a bor is megfagyott az előkészületi oltáron.
A zarándokok ma már nem a 300 évvel ezelőtt könnyezett képhez imádkoznak. Az eredeti festményt a csoda hírére, és felesége unszolására a császár rögtön Bécsbe vitette. Máriapócson most egy másolatához fohászkodnak, amelyet az egri püspök készíttetett el 10 évvel az eredeti kép elszállítása után.
'Aztán ez a kép is könnyezett. 1715. augusztus 1-jén, 2-án, és 5-én' – mondta Janka György.
Vagyis 20 évvel az első csoda után az eredeti kép pontos mása Máriapócson újra könnyezett. Az Egyház szerint nem véletlen, hogy a szűzanya csak Magyarországon sírt. Szerintük Mária együttérzését fejezte ki a Rákóczy szabadságharc bukása miatt. A második csoda után 200 év telt el, és egészen az I. világháború előtti időkig nem történt semmi a pócsi templomban.
'1905. december 3-án, 4-én, 8-án, és 30-án, 31-én szintén könnyezett az Istenszülő ikonja' – mondta az egyháztörténész.
Az oltárt, amelytől a hívek hosszú órákig búcsúzkodnak, és amely ma a valamikor könnyező képet tartja, a háború idején készítették pécsi mesterek. Vonat szállította Máriapócsra - több száz kilométeren, illetve napokon át. Az utolsó órákban azonban nem messze a célállomástól felrobbantották a szerelvényt. Egyetlen kocsi maradt meg, amelyikkel ezt a kegyoltárt fuvarozták.
A pápa is misézett a szentélynél
A falu lakói egyébként évtizedekig gyűjtögették a pénzt, hogy a régi fatemplom helyére görög-katolikus bazilikát építsenek. 100 évbe telt, mire a szentéj teljesen elkészült. Amikor már állt a kőtemplom, újabb csoda történt: a kegyképhez egy köszvényes méhész zarándokolt el, és mankók nélkül távozott. Majd elhatározta, hogy egy méhrajt ad a Szűzanyának, mire hazaért, pont egy kaptárral kevesebbet talált otthon. Azokban a napokban jelent meg a most is ott élő méhsereg - a templom északi oldalán, közvetlenül a kegykép mögött.
1991-ben II. János Pál pápa is felkereste a szabolcsi zarándokhelyet. 200 ezer ember fogadta - magyarországi látogatása alatt sehol sem találkozott egyszerre ennyi hívővel. A katolikus egyházfő a kegykép előtt végzett el szent liturgiát - bizánci szertartás szerint.
A francia Lourdes, a Portugál Fatima, és a lengyel Czestochowa hasonló csodáról híres. Sőt, a középkori Magyarországon több Szűzanya festmény is a könnyeit hullatta. Mindesetre Máriapócs az a helység, amelyet ma a világ 10 legnagyobb búcsújáróhelye között tartanak számon. Az alig négyezer lelkes kistelepülés a pápalátogatás óta város.
