Dopping: az atlétika és a súlyemelés vezet
2004. augusztus 27. 16:45
3 súlyemelő és két nehézatléta az idei olimpia 5 magyar doppinggyanús esete. A sportkórház laborjának vezetője szerint a doppingesetek 80 százaléka az atlétikában és a súlyemelésben fordul elő.
Minden sportágnak megvan a maga doppingszere - mondta el az RTL Klub Híradójának a sportkórház doppinglaborjának vezetője. A sportlövők például bétablokkolót használhatnak, ami csökkenti a pulzusszámot. Az úszók az izmok jobb oxigén ellátását biztosító szereket szedhetnek. És még a sakkozók is élhetnek tiltott agyserkentő-szerekkel.
Szakemberek szerint doppingszerrel leginkább az atléták és a súlyemelők élnek. A nehézatléták úgynevezett anabolikus szteroidokat szedhetnek. Ők kockáztatnak a legtöbbet. A szteroidok szedése ugyanis hosszú távon az egész szervezetet károsíthatja.
'Szív és érrendszeri megbetegedéseket okozhat a doppingszerek használata. A májra is hathat, tehát májkárosodást okozhat. Tehát szinte nincs a szervezetnek olyan része, amit ne befolyásolna egy ilyen szernek az alkalmazása' – mondta el Hollósi Ildikó, a Sportkorház doppinglabor vezetője.
A doppingellenőrzések többségét a sportolók vizeletmintájából végzik. A sportkórház laborvezetője szerint azért, mert elvileg ez bármilyen mennyiségben rendelkezésre áll. Nagymennyiségû vér vétele a verseny előtt ugyanis jelentősen befolyásolhatja a sportolók teljesítményét.