Rehabilitációs intézet kísérleti majmoknak
2004. július 15. 20:01
Kísérletezni már ma sem szabad rajtuk, öt év múlva pedig nem is lehet eladni olyan kozmetikai termékeket, melyeket állatokon próbáltak ki.
Tavaly óta működik az első olyan rehabilitációs intézet az öreg kontinensen, ahol ezeket az állatokat istápolják. Az osztrák telepen, egy külvilágtól hermetikusan elzárt házban 150 AIDS-es és hepatitis vírussal fertőzött majom él. A fertőzésveszély miatt gondozóik sem mehetnek a közelükbe. Ezek a csimpánzok teljes bezártságban élnek, senki nem tudja, hogy mennyi idejük van még hátra.
A kozmetikai, hadi és gyógyszeripari laboratóriumokban állathoz sem méltó körülmények várnak egy-egy Afrikában befogott majomra. Nem elég, hogy fogságba kerül, ha nem hal bele, akár 5 évig is kísérleteznek rajta. A tudósok szerint a különböző vegyi anyagok, gyógyszerek hatását előbb az emberekhez leginkább hasonlító majmokon kell kipróbálni. Ez viszont sokszor elképzelhetetlen fájdalmat és szenvedést jelent az állatoknak.
A magyar határtól mindössze 50 kilométerre van ez az intézet. Itt 150 olyan majom él, akik túlélték a kísérleteket. Egy tudóscsoport foglalkozik velük. Azért alapították ezt az intézetet, hogy az emberszabású majmokat és csimpánzokat itt elhelyezzék. Ez az első olyan program Európában, hogy a csimpánzokat az előző életük, a laborbeli szenvedéseik után visszavezessük az igazi életükhöz. Az intézet vezetője Dr. Signe Preuschoft. Az osztrák doktornő több mint 20 éve foglalkozik majmokkal. Sokszor még ő is megdöbbent, amikor látta az állatkísérleteket:
„Láttam Amerikában, ahogy a páviánokat előkészítik a szemoperációkra. Képeket mutogatnak nekik, ez egy pszichológiai teszt is, hogy megismerik-e, azután az operáció után az is kiderül, hogy jobban látnak-e vagy rosszabbul. És ezzel a szemgyógyszerek előállításában segítenek a páviánok.”
Az intézetet egy gyógyszergyártó cég alapította, és az itt élő állatok gondozását életük végéig fizeti. Az igazgatónő szerint ez még mindig kisebb veszteség, mintha a cég részvényei az állatok miatt veszítenének értékükből.
A Rhesus majmok a tipikus labormajmok. Például a Rhesus-faktort is róluk nevezték el, és még ma is sok gyógyászati kísérlethez használják őket. De használják őket a kozmetikai iparban, és manapság például a computer tomográfiai vizsgálatok hatásait vizsgálják rajtuk. Mivel a Rhesus majmokból viszonylag nagy az utánpótlás, ezért ők olcsók.
A munka nehézségét jól jelzi, hogy bár az állatok már másfél éve itt élnek, csak nemrég sikerült csapatokba illeszteni őket.
„A mi csimpánzaink például évekre elkülönítve éltek, és először azt kellett megtanulniuk, hogy hogyan viselkedjenek egymással, miként oldják meg békésen a konfliktusaikat, és hogy hogyan alakítsák ki a rangsort egymás között” – magyarázta az intézet vezetője.
A kísérleteket túlélő csimpánzokkal foglalkozni sokkal nehezebb feladat, mint más majmokkal. A megfertőzött állatok közelébe azonban nem mehet sem ápoló, sem pedig látogató. Az AIDS-es és a hepatitiszes csimpánzok csak egymást ismerik. Egyedül a takarítás és az etetés idején élénkülnek fel. Különben szépen csendben éldegélnek, miután éveken keresztül értünk, emberekért áldozták fel őket.