2004. július 7. 17:16
Egyelőre nem lehet tudni, hogy a tévedésből megműtött férfi hozzátartozóit tájékoztatták-e a műtét előtt a tervezett beavatkozásról.
A rendőrség foglalkozás körében elkövetett, halált okozó veszélyeztetés gyanújával indított büntetőeljárást az ügyben. Úgy tudjuk, hogy az eredetileg agyműtétre váró beteget csak 14 órás késéssel tudták megoperálni, állapota a kórház szerint stabil.
Betegjogok ma Magyarországon
Egy betegjogi felmérés szerint minden ötödik beteg panaszkodik arra, hogy nem tájékoztatja őt orvosa arról, hogy pontosan mi is a baja, vagy hogy mi fog vele történni.
Betegjogi képviselők szerint, ha a szegedi kórházban és a klinikán részletesen tájékoztatják a beteget vagy annak hozzátartozóit a műtétről, elkerülhető lett volna a tragédia. Akkor talán idejében kiderülhetett volna, hogy összecserélték két beteg leletét. A műtét előtt ugyanis mindenkinek joga van ahhoz, hogy megtudja, hogy pontosan milyen beavatkozást végeznek el rajta.
„A beteg helyett az orvos dönt, általában a felvilágosítás elmarad, mert az orvos felesleges időhúzó dolognak tekinti általában a tájékoztatáshoz való jogot, ami a gyógyítástól vonja el az időt” - mondta Dr. Bánki Endre betegjogi képviselő.
Tavaly ötezer bejelentés érkezett a betegjogi képviselőkhöz, legtöbbször az egészségügyi ellátás színvonalára és a szabad orvosválasztás korlátozására panaszkodtak a betegek. Egy betegjogi felmérés szerint a válaszadók 19 százaléka azt kifogásolta, hogy az orvosok vagy nővérek egy része egyszerűen nem válaszolt a kérdéseikre, vagy nem adott megfelelő felvilágosítást állapotukról.
Az egészségügyi minisztérium adatai szerint az országban legalább harminc kórháznak nincs felelősségbiztosítása, vagyis ha műhibapert nyer egy család egy ilyen kórház ellen, abba könnyen tönkremehet az intézmény.
A kórházszövetség vezetője úgy tudja, hogy a sok elvesztett műhibaper miatt a biztosítóknak több esetben nem éri meg a kórházakat biztosítani. Ezért számos szerződést felmondtak, vagy jóval magasabb díjat kérnek.
