2004. július 2. 19:59
A leleplező alkoholtúrán rejtett kamerával jártunk utána, mennyi sör kerül a fél literes korsóba és tényleg négy cent-e a kupica tömény.
Sokszor a pohár akkor is félig üres, amikor nem vesszük észre. Budapest 5 legkülönfélébb szórakozóhelyét ezért jártuk végig, kíváncsiak voltunk, vajon ha már bódulásig iszogatja magát valaki, tényleg annyit kap-e a poharába, mint amennyit kért. De nemcsak mennyiséget, hanem árat is mértünk, vajon hol mennyiért jutunk hozzá ugyanahhoz a stampedli alkoholhoz.
Az első helyen, amely egyébként Budapest nívósabb helyei közé tartozik, körtepálinkát kértünk. 4 cent 700 forintba került belőle, de hogy ezért a csípős árért megkapjuk-e a magunkét, az a mosdóban kiderült: színültig kellene érnie, de nem mértek annyit. Egy korty persze nem korty, de a következő helyen kiderült, hogy a kifizetett alkoholmennyiségtől néha bizony az italozó könnyen szomjan marad. A szerényebb környezetben olcsóbb árak mellett végeztük el a második mérési vizsgálatot. A fél liter sör azonban az áttöltésnél alig volt 4 deci.
Ha könnyed fejszámolást végzünk, akkor kiderül száz sörnél az egy-egy deci bizony száz deciliterre dagad, ami 10 liter sört jelent. Tehát a másnak föl sem tűnő néhány korty száz fizetővendégnél már tetemes spórolt pénzt hoz a konyhára.
Kíváncsiak voltunk rá, vajon a többi kimért alkoholnál is ugyanez-e a helyzet. Az 580 forintos whisky hacsak egy-két cseppel is, de kevesebb volt, mint 4 cent, de a tequila sem ért fel a mérőpohár tetejéig.
Persze nemcsak rossz példát láttunk. Hiszen az általunk végigjárt klubok és teraszok között a legolcsóbb helyen voltak a legbecsületesebbek. Az egyik helyen például 450 forintért vásároltunk körtepálinkát, hozzá pedig egy tequilát, mely 550 forintba került. De nemcsak az árakban csalódtunk kellemesen. Alkalmi vizsgálati csapatunk a szórakozóhelyen kívül mérésbe kezdett, aminek szintén bíztató eredményei születtek. Teljesen tele voltak a poharak.
Persze a szórakozásban nemcsak az alkoholt, hanem a hely felkapottságát is meg kell fizetni. Az utolsó, a többihez képest a legnívósabb helyen ennek többszörösen is megfizettük az árát. Négy cent whiskyt míg az előbb 580 forintért vettünk, itt 950- forintba került. Az előbbi 550-es tequila itt 400 forinttal volt drágább. De nemcsak az árak voltak meglepőek.
Az ügyesen megválasztott üvegpoharak és a jég csodákra képes, hiszen az általunk kikért egyik pohárban sem találtunk annyit, mint amennyit kértünk. Pedig a vastag üvegfalon keresztül úgy tűnt, a magas árért mindenki azt kapja, ami, pontosabban amennyi jár. Tanulság tehát nincs. Vagyis csak annyi, mint bármely más esetben. Ha valaki nehezményezi, hogy még több hasznot húznak belőle, mint amennyi megengedett volna, nem marad más hátra, mint beszerezni néhány mérőpoharat, hiszen bármikor szüksége lehet rá valamelyik szórakozóhelyen.
