2004. május 19. 15:56
'Legyetek keményebbek, alkalmazzatok még több kényszert, szexuális megfélemlítést.'
Minderről tudott a nemzetbiztonsági főtanácsadó és az elnök is. A Pentagon 'összesküvés-szagú hóbortos agyszüleménynek' nevezte az írást. A hadsereg viszont azonnal betiltott több, a kihallgatásoknál eddig használt módszert.
„A hadifoglyokkal mindenkor emberségesen kell bánni… A fogva tartó hatalom részéről minden mulasztás vagy törvénytelenség, amely halált okoz, vagy súlyosan károsítja a hadifogoly egészségét a fogságban tiltott… A hadifoglyokat mindenkor védelmezni kell az erőszakos cselekedetekkel, a megfélemlítéssel és a sérelmekkel szemben” – áll az 1949-es genfi egyezményben.
Az egyezmény minden aláíróját, így az Egyesült Államokat is kötelezi. Washington azonban a maga módján értelmezi a nemzetközi jogot. A következő párbeszéd az Elnök emberei című filmsorozatban hangzott el.
- Mik a szabályok a külföldiek kihallgatására?- 7 napig ébren tudjuk tartani őket egy megvilágított szobában.- Az mire való?- Hogy ne tudjanak elaludni.- Rendben van.
A Fehér-ház életéről szóló tévésorozat a valóságra épít. A foglyokkal szembeni kemény fellépés az amerikai rendszerben lehet törvényes, de csak akkor, ha azt a legfelsőbb vezetés engedélyezi.
A terrorizmus elleni harcban a Pentagon vezetése túl lassúnak találta az engedélyeztetési folyamatot – állítja a The New Yorker című hetilap írója. Ezért Stephen Cambone, védelmi államtitkár nem sokkal szeptember 11-e után egy szigorúan titkos program keretében különleges egységet állított fel, amelynek tagjai előzetes engedélyt kaptak a gyanús elemekkel szembeni kemény fellépésre bárhol, bármikor. Az államtitkári döntést jóváhagyta miniszter, a vezérkari főnök, a nemzetbiztonsági főtanácsadó, és tájékoztatták az elnököt is.
„Az ötlet az volt, hogy néhány teljesen azonosíthatatlan, álnéven dolgozó fickó bármelyik országban, bárkit elfoghat” – mondta Seymour Hersh, a The New Yorker újságírója. A kommandósok célja kezdetben az al-Kaida Afganisztánban bujkáló tagjainak elfogása és megtörése volt. A bagdadi ENSZ székháznál tavaly augusztusban történt robbantás, illetve az iraki felkeléssel szembeni katonai tehetetlenség láttán azonban a titkos programot kiterjesztették Irakra.
„Az utasítás az volt: legyetek keményebbek, alkalmazzatok még több kényszert, szexuális megfélemlítést, mert az arab világban így lehet valakit könnyen szóra bírni” – tette hozzá az újságíró.
A logika az volt – állítja magas rangú hírszerzőkre hivatkozva a cikkíró – hogy a megaláztatásról készült fényképekkel könnyen lehet zsarolni a férfit, aki inkább elárulja társait, minthogy kiderüljön, mi történt vele. Sőt a kihallgatás után hajlandó lehet kémkedésre is a felkelőkről.
A cikk állításaival egybevágnak a kínzással gyanúsított katonák kijelentései, miszerint ők mindent parancsra tettek.
„Vallatni akarták őket és arra kértek, hogy melegítsünk be, idegesítsük fel, félemlítsük meg őket” – mondta Javal Davis, őrmester.
Az egyik vádlott, Charles Graner ügyvédje egy fényképet is bemutatott, ahol nemcsak védence és két katonai rendőr, hanem négy katonai hírszerző és egy tolmács is látható a földön fekvő meztelen rab körül.
„Katonai hírszerzők és mások utasították. Mindenki azt hitte, hogy ezek törvényes utasítások, amelyeket neki teljesíteni kellett” – mondta Guy Womack, védőügyvéd.
A Pentagon tagadja a titkos program, a titkos alakulat létezését. A The New Yorker cikkét pedig „hibákkal és névtelen feltételezésekkel teli összeesküvés-szagú hóbortos agyszüleménynek” nevezte. Közben a védelmi miniszter, aki a múlt héten váratlanul Irakba utazott, kitart amellett, hogy a kínzások néhány katona bűnös hajlamaira vezethetők vissza.
„Néhányan feladták értékeinket, meggyalázták jó hírnevünket. Biztos vagyok benne, hogy mindannyitoknak övön aluli ütés volt ez” – mondta Donald Rumsfeld, amerikai védelmi miniszter.
A „néhány elszabadult kölyökről” szóló történet azonban egyre jobban sántít, az amerikaiak egyre kevésbé hisznek a miniszternek. Rumsfeld az őt éljenző katonák előtt azt állította, hogy ő egy túlélő, de erre ma már kevesen mernének mérget venni. Talán ő maga sem.
