Chirac Budapesten

A francia elnöknek sűrű programja volt kétnapos budapesti látogatásán. Így többek közt tárgyalt kollégájával, Mádl Ferenc köztársasági elnökkel. De találkozott Medgyessy Péter miniszterelnökkel és Orbán Viktor korábbi kormányfővel. Tárgyalt egy Budapesten tervezett francia nyelvű egyetemről, egy közös, magyar-francia kutató fejlesztő központról Szegeden, a francia gyorsvasút, a TGV estleges meghosszabbításáról Budapestig, meg arról, hogy Budapest legyen a székhelye az Európai Határőrizeti Ügynökségnek. De Chirac legfontosabb üzenete talán az volt, hogy a franciák -közösen a németekkel és britekkel- nem akarnak semmiféle tekintetben megosztott, vagy béna Európát, huszonötödmagukkal, vagyis Magyarországgal együtt kívánják az Európai Uniót építeni.

'Annak érdekében, hogy uniós szövetségünk együttesen, mindegyikünk erején nyugodjon, Európának el kell fogadnia azt az a katonai realitást, hogy ha megerősítjük Európa védelmét, akkor ezzel együtt az Amerikához fűződő kapcsolatok erősítését is elősegítjük.' – mondta a francia elnök.

Vagyis Franciaország Németországgal és Nagy-Britanniával együtt uniós csatlakozásunk után sem várja el Magyarországtól -ahogyan a többi új tagállamtól sem-, hogy válasszunk a NATO és az unió védelme között. Ehelyett a kettőt egymás kiegészítéseként kezelik. De a triumvirátusnak is nevezett francia-német-brit hármas abban is egyetért, hogy Európát a bővítés után hatékonyabban kell kormányozni és irányítani. Ezért a gazdasági erejük alapján Nagy-Hármaknak nevezett államok vezetői Berlinben találkoztak, hogy főként gazdasági reformokról tárgyaljanak.

'Célunk, hogy Európát a világ legversenyképesebb gazdasági területté alakítsuk, és hogy eközben az uniót alkotó államok mindegyikének biztosítsuk a feltételeket ahhoz, hogy saját népükkel elért jólétüket fenntarthassák.' – jelentette ki Gerhard Schröder, német kancellár.

Ezért egy kvázi gazdasági szuperminisztert akarnak Európában. Vagyis szeretnék, ha az Európai Bizottságnak lenne egy olyan alelnöke, aki kizárólag a gazdasági reformokkal foglalkozik. Ezen kívül szeretnék, ha az Unió az eddiginél jóval többet költene kutatás-fejlesztésre és az infrastruktúrára. Céljaikat levélben jutatták el az Európai Bizottsághoz, amelyik válaszul üdvözlendőnek értékelte terveiket. De a hármak találkozóját sok európai állam, köztük Spanyolország és Olaszország is sérelmezte.

'Ha a találkozókon bármiféle döntést hoznának, akkor ezen az országok vezetőinek tudniuk kell, hogy a válaszunk előre megjósolhatóan az lesz, hogy nem.' – mondta Silvio Berlusconi, olasz miniszterelnök.

Az ellenzők szerint kérdéses, hogy a franciák és németek képesek lennének irányítani a gazdasági reformokat. Hiszen tavaly mindkét ország megsértette a költségvetési fegyelemre vonatkozó egyezményt. Majd rávették az unió többi tagját, hogy függesszék fel megbüntetésüket.

De a brit miniszterelnök szerint hármuk szövetsége indokolt, hiszen Franciaország, Németország és Nagy-Britannia adja együttesen az Unió gazdasági erejének több mint felét. Szorosabb együttműködésük tehát csupán Európa megváltozott hatalmi és érdekviszonyait tükrözi. De állításuk szerint mindhármuk London, Párizs és Berlin legfontosabb célja az, hogy mihamarabb elfogadják az unió első, közös alkotmányának szerződését, amelynek segítségével könnyebbé alakíthatnák a döntéshozatalt az Európai Tanácsban.