A háború arcai, kiszolgáltatottan szülő nők, az alkohol miatt szétzilált családok, és egy tüntetés, ahová az egész agrártárca levonult – ezek az alkotások kapták idén a Hégető Honorka-díjakat

Idén összesen 68 videós és 6 fotós nevezés érkezett az RTL korábbi szerkesztő-riportere, a 2003-ban autóbalesetben elhunyt Hégető Honorka emlékére létrehozott pályázatra. A 2022-es kiírás különös hangsúlyt fektetett a háború különböző arcait, az arra adott emberi reakciót, a sokaknak a közelmúltig megkérdőjelezhetetlen szabadságot bemutató alkotásokra. 

A zsűri hét pályaművet emelt ki – a Hégető Honorka-díjat a kezdetektől támogató Yettel pedig egy különdíjat adott át –, amelyek közt a szülésre készülő nők bizonytalan helyzetét, az alkoholista szülők gyermekeinek traumáit, valamint az afganisztáni helyzetet közelről megtapasztaló emberek beszámolóit feldolgozó alkotások is helyet kaptak. 

A közelmúltig a koronavírus és annak hatásai nyomták rá a bélyeget az életünkre, napjainkban pedig a szomszédunkban zajló háború vet szomorú árnyékot a mindennapokra. A hazai sajtó munkatársai sok esetben nem veszélytelen körülmények közt dolgoznak azon, hogy tudósítsák a közönséget. Az összes pályázó újságíró sokat tett azért, hogy a fontos társadalmi problémákat feltáró riportok a lehető legtöbb emberhez eljussanak. A Hégető Honorka-díj ezeknek a riportoknak a témáját és minőségét ismeri el 

– mondta Kotroczó Róbert, a Hégető Honorka Alapítvány kuratóriumi elnöke, az RTL hírigazgatója.  

A Hégető Honorka-díj idei nyertes pályázatai:

A Hégető-díjra idén először pályázott a Partizán, amelynek újságírója, Bíró Danijar az orosz-ukrán háborút személyes történeteken keresztül feldolgozó portrésorozatot készített, A háború arcai címmel. 

Részlet a videóból:

Halász Júlia, a 444 egykori újságírójaEgy év hálapénz nélkül: sosem volt még ennyire bizonytalan a szülő nők helyzete Magyarországon című filmje az állami ellátásban szülő nők megpróbáltatásait dolgozza fel három anyuka tapasztalatain keresztül, akik nem nyugodtak bele a szabad orvosválasztás eltörlése okozta kiszolgáltatottságba. A szülészetek között óriási különbségek vannak, van, ahol csak így, van, ahol csak úgy lehet szülni, a tájékoztatás pedig minimális. Közben Magyarországon irreálisan magas a mesterségesen beindított szülések és a császármetszések száma. A riport bemutatja, hogy a szülés elsősorban egészségügyi, sőt orvosi kérdéssé vált itthon, miközben annak lelki vonzata nem kap kellő figyelmet. 

Részlet a videóból:

Molnár Fruzsina és Moskovics Judit (RTL – Házon kívül) Alkoholista szülők gyerekei című pályaműve azt mutatja be, hogy milyen egy alkoholista családban felnőni. Ha valamelyik szülő iszik, az akár pokollá is teheti egy gyerek életét, és hosszú távú problémákat okoz. A riportban magukat felvállaló és inkognitóban maradó megszólalók vallanak kendőzetlenül arról, hogy milyen szenvedést jelent italozó szülők mellett élni gyerekként, valamint hogy honnan érkezhet segítség. A kisfilm második része megmutatja, hogy milyen mélyen ivódott bele az alkohol a magyar mindennapokba. Nálunk egyáltalán nem ciki a nagyivás, sőt sokan közösségi programnak tekintik. Az állam pedig voltaképpen támogatja is az alkoholfogyasztást ahelyett, hogy a veszélyeire figyelmeztetne. Pedig nem kérdés, hogy az, ahogy mi, magyarok iszunk, sokkal több kárt okoz, mint élvezetet. 

Idén először pályázott és nyert a Deutsche Welle. Tóth Olivér Márk riportfilmje A cigány ugyanúgy fázik, mint a magyarOrgován Miklósné Teca tiszabecsi kempingtulajdonos történetét meséli el, aki Ukrajnából menekülőket fogadott be. Leginkább kisgyerekes roma családokat szállásolt el, de volt, aki a macskáját és a kutyáját is magával hozhatta a kempingbe. Teca családjával egész nap a menekültek megsegítésén dolgozik, és azt mondja, addig maradhatnak náluk a rászorulók, amíg csak bírja erővel.

Részlet a videóból:

Csányi Nikolett, a HVG újságírójának riportfilmje Az egész agrártárca levonult Mélykútra, hogy hűtsék a tüntetők indulatait címmel a támogatások kétharmadának elmaradása miatt jövedelem nélkül maradt víziszárnyas-tenyésztők tüntetését mutatja be Mélykúton. A szakmai tanácsok vezetői lemondtak, az elmaradt támogatásokat is megkapták a víziszárnyas termelők, de a strukturális problémák maradtak. Az agrárminiszter szerint ezeket maguknak a gazdáknak kell megoldaniuk.

Részlet a videóból:

Az RTL Fókusz riportere, Garay Annamária Négy ember szívszorító története, akik saját bőrükön tapasztalták meg Afganisztántcímű pályaműve négy megszólaló visszaemlékezése Afganisztánra. Miután az Egyesült Államok hadereje egy évvel ezelőtt kivonult az országból, megjelentek a szélsőségesek, akik azóta még nagyobb káoszba és szegénységbe vezették az országot, egyben ismét radikálisan korlátozták a nők jogait. A filmben egy egykori magyar békefenntartó is megszólal, valamint egy 8 éve még Afganisztánban élő testvérpár is elmeséli sötét gyerekkori emlékeit. Egyikük még óvodába és iskolába sem járhatott, és úgy emlékeznek, a nők a férjük nélkül az utcára sem mertek kilépni. 

Garay Annamária a díjátadót hosszú évek óta támogató Yettel különdíját is megkapta. A Fél éve még az ukrán iskolapadokat koptatták, most életük első magyarországi évzárójára érkeztek címmel nevezett film belső Ukrajnából érkezett gyerekek sorsát mutatja be, akik olyan dolgokat tapasztaltak, amilyeneket egy kiskorúnak sem lenne szabad átélnie. A Neumann János Általános Iskolában jelenleg 17 tanköteles korú ukrán gyerek tanul, akik hetente 5 fejlesztő órát kapnak a felzárkózáshoz. A beilleszkedést orosz szakos tanárok és egy kárpátaljai tanárnő is segíti. Arra viszont egyelőre még nincs egységes rendszer, hogyan lehet majd ezeket a gyerekeket sikeresen integrálni a hazai közoktatásba. Jövőjük kiszámíthatatlan, környezetükben mégis mindenki azon dolgozik, hogy legalább egy kicsit csillapítani tudja a háború okozta fájdalmakat. 

A telekommunikációs szolgáltató idén úgy döntött, hogy mostantól a nyertes riportfilm alkotójának elismerése mellett a pályamű által felszínre hozott ügyet is támogatja. A Yettel célja, hogy megtalálja annak a módját, miként lehet utóélete egy filmnek, valamint hogy másokat is inspiráljon az újságírók pótolhatatlan munkájának támogatására.

A fotós kategória nyertese idén Huszti István, a Telex fotóriportere, aki szintén az ukrán-orosz háború okozta rombolást és fájdalmat mutatja be hűen díjnyertes képein. Közel 50 napot töltött a háború sújtotta Ukrajnában, Kijevben és környékén, Odesszában és a déli területeken, valamint oroszok által hetekig ostromlott Harkivban. 

A díjakat a zsűritagok – Keleti Éva, Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus, Horvát János és Weyer Balázs újságírók, valamint Mészáros Antónia az UNICEF magyarországi ügyvezető igazgatója – mellett Hégető Hajnalka, a Hégető Honorka Alapítvány kuratóriumi tagja adta át.

A díjazott kisfilmek ITT is elérhetők:

A Hégető Honorka-díj támogatói: RTL, Yettel Magyarország Zrt. és a Hégető-család.

A Hégető Honorka-díjat Szilágyi Erzsébet iparművész tervezte.