„Ilyenkor tényleg elmegy az ember kedve ettől az egésztől” – tucatnyi korrupciós ügy, ahol milliárdok tűntek el, de felelőst sose találtak

Alig egy órára Budapesttől, a Heves megyei Nagyfügeden egy uniós pénzből megvalósult beruházáshoz ment a Házon kívül stábja Hadházy Ákos független országgyűlési képviselővel. Ez egy piac:

 Legalábbis erre pályázott és nyert a település uniós pénzt.

„Bemutatjuk, lebuknak, de akkor legalább próbálnák gyorsan befejezni, vagy úgy csinálni, mint hogyha. Lehívtak 25 millió forint támogatást, ami ki lett fizetve, és nincs piac” – magyarázza Hadházy Ákos.

Egészen pontosan 26 millió 420 ezer forintot, amit már 2017-ben lehívtak. De csak a térkövezésig jutottak. 

Hadházy Ákos feljelentést tett korábban a rendőrségen, miután egy 20 kilométeres sugarú körben 8 minipiac is épült, összesen csaknem 300 millió forint vissza nem térítendő támogatásból. Van, ahol csináltak valamit, például Ludason. De úgy tűnik, ott sem fejezték be teljesen a piacot sosem. 

Minden településen mindig ugyanazt a három céget hívták meg a pályázatokra. Köztük olyat, amelyik korábban sosem építkezett, hanem műsort gyártott a köztévének. És korábban a versenyhivatal elítélte kartellezés miatt.

Ez Szabó Zsolt fideszes országgyűlési képviselő Heves megyei körzete, aki ellen egy offshore-számla ügyében már nyomoznak. 

„Egy atkári polgármester egy Facebook-bejegyzésben írta meg, hogy egyébként a Fidesz mondja meg, hogy kiket kell meghívni. Egy polgármesterasszony egy jegyzőkönyvbe mondta be, hogy a képviselő ajánlotta, hogy melyik cég intézi majd ezeket az ügyeket” – mondja Hadházy Ákos, aki ezután tett feljelentést és a rendőrség el is indította a nyomozást. Sőt, ebben az ügyben még ki is hallgattak polgármestereket. 

„Annyit csinál egyébként a nyomozó, hogy megkérdezi, hogy így volt? Hát nem így volt, nem emlékeztem, hogy hogy volt. Nem nézte meg az e-maileket nem nézte meg a telefonokat, nem szedett be senkit előzetes letartóztatásba, hogy ne tudjanak össze beszélni” – mondta Hadházy Ákos.

A nyomozást végül megszüntették. A hivatalos indoklás szerint ugyanis „a rendelkezésre álló adatok, illetve a bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése”.

Mit mutassunk még be, nem? Ilyenkor tényleg elmegy az ember kedve ettől az egésztől 

– kérdezi a képviselő.

Munkahelyek helyett irodaház

Megszüntették az eljárást nemrég az egykor Farkas Flórián vezette Roma Önkormányzat botrányos felzárkóztató programja ügyében is. Hét év nyomozás után, bizonyítottság hiányával indokolták.

A Híd a munka világába nevet viselő programra szánt 1 milliárd 600 millió forintból egy irodaházat vettek Buda egyik drága részén. Bár az uniós pénzt arra kapták, hogy 8 ezer embernek adnak majd munkát, ebből semmi nem lett, csak az irodaház. Meg akkori áron 30 millióért bútorok.

Havi 500 ezer forintért bérelt Opel Corsák, na meg gyanús tanulmányok, sok tízmillió forintokért. Miközben az unió csalás elleni hivatala javában nyomozott a pénzek után, a magyar hatóságok eleinte meg sem akarták indítani az eljárást.

„A feljelentést elutasították nagyon rövid idő alatt. Azt mondták, hogy ők megkérdezték az EMMI-t, és az EMMI azt mondta, hogy nincs ott semmi látnivaló, minden rendben van ezzel a projekttel. Az EMMI nekem meg azt válaszolta, hogy megkérdezték a rendőrséget és a rendőrség szerint nem történt bűncselekmény” – mondta Hadházy. Aztán mégis elindult a nyomozás.

„Megállapította a szabálytalanságot az Európai Bizottság csalás elleni hivatala, az OLAF is, és ettől függetlenül, illetve ezzel párhuzamosan a projektet akkor felügyelő Emberi Erőforrások Minisztérium is és visszafizetést rendeltek el” – magyarázta Ligeti Miklós a Transparency International jogi igazgatója.

Mivel a Roma Önkormányzat nem tudta visszafizetni az 1 milliárd 600 millió forintot, a kormány fizette ki helyette a nagy részét, adófizetői pénzből.

„Erről az ügyről sikerült most hétévi nyomozás után megállapítani, hogy bár voltak szabálytalanságok, de mivel minden kifizetés megfelelően le volt parírozva, és történtek munkavégzések – még ha nem is olyan hatékonysággal és eredményességgel, mint azt ahogy a projektben elvárták volna – végül is bűncselekményt nem lehet megállapítani, és ezért az eljárást lezárták” – mondta Ligeti Miklós.

A NAV elnyomozgatott évekig úgy, hogy egyetlenegyszer nem merült fel Farkas Flórián neve. Én magam láttam azokat a szerződéseket, teljesítési igazolásokat, amiket ő saját kezűleg írt alá. Nem gondoltam, hogy itt lesz olyan kreatív a magyar bűnüldöző szerv, hogy őt ebből kiengedjék 

– tette hozzá Hadházy Ákos.

Farkas Flórián vezette a Roma Önkormányzatot három évig. Húsz évig ült a parlamentben fideszes képviselőként, és több cikluson át volt miniszterelnöki megbízott,a roma felzárkóztatásért felelt.

Farkas Flóriánt egyszer sem hallgatták ki az ügyben, még tanúként sem. Polt Péter legfőbb ügyész a DK-s Vadai Ágnesnek ezt azzal indokolta, hogy bár ő írta alá a szerződéseket, „a projekt megvalósításában nem vett részt.”

Ligeti Miklós arra hívta fel a figyelmet, hogy a politika határozza meg azt, hogy ki ellen indul, illetve ki ellen ér véget valós elítéléssel a büntetőeljárás. 

Sok esetben ezek az eljárások létre sem jönnek, tehát teljesen megúszhatóak bizonyos korrupcióval összefüggő magatartások. Más, például a Híd a munka világába projektet érintő esetekben ezt nem lehet elintézni, annyira nyilvánvaló a törvénysértés, hogy muszáj megindítani a büntetőeljárást, De ki lehet belőle kerülni anélkül, hogy vádemelés vagy tényleges elítélés történne

– magyarázta a jogi igazgató.

Új közvilágítás, ami sötétséget hozott

Egészen kirívó eset, ami Tiborcz István egykori cége, az Elios ügyével történt. Ez a cég cserélte modern ledesre a közvilágítást több mint 30, többségében fideszes vezetésű településen, így Gyálon is. Természetesen uniós pénzből.  Az ottani civil szervezet azért kezdett harcba, mert nem lehetett látni éjszaka az utcákon.

Az Eleven Gyál Egyesület először egy 2016-os közmeghallgatáson tette ezt szóvá, szerették volna megkapni a szerződést, vagy legalább elérni azt, hogy kikerüljön a Polgármesteri Hivatal honlapjára.

Az önkormányzat végül a szerződést az adatvédelmi hatóság felszólítására tette ki a honlapjára, de a pénzügyi mellékletek nélkül. Azokat csak újabb küzdelmek, és a Transparency International bevonásával kapták meg. Közben az ügyben nyomozni kezdett az unió csalás elleni hivatala az OLAF. De annak eredményét csak a magyar kormány hozhatta volna nyilvánosságra.

Szerettük volna látni ezt a jelentést, hiszen érintettek vagyunk benne, mint lakosság, és a mi adóforintjainkról volt szó. Végül is Brüsszelig kellett menni, bírósági úton, és ott ítélték meg azt hogy ki kell adni 

– mondta Jakab Krisztina, az Eleven Gyál Egyesület tagja.

Közben hat év telt el. A gyáli civil szervezetnek köszönhetően tudjuk, hogy az OLAF arra jutott: mind a 35 településen, ahol vizsgálódtak felmerült a visszaélés gyanúja, 17 helyen pedig szervezett csalás történhetett. Ezért a 13 milliárd forint uniós pénz visszafizetését javasolták. A magyar kormány a pénzt visszafizette, de egyéb következménye nem lett az ügynek. 

Hadházy Ákos azt mondta, a magyar ügyész semmit nem csinált vele, még az OLAF vizsgálat előtt lezárta a nyomozást, és az OLAF jelentés után sem kérdezett meg, vagy hallgatott ki tanúként senkit.

Mostanra Tiborcz egykori cégét, az Eliost felszámolták. Gyálon viszont még mindig sötét van.

Túró Rudira is ment a TAO-támogatás Felcsúton

Vannak olyan ügyek, ahol hiába van több kúriai ítélet, hét jogerősen megnyert per, azokat nem hajtják végre, nem történik semmi. 

Pedig csak a számlákat szeretné látni a DK politikusa, Ráczné Földi Judit. Hogy mire költötték az Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő felcsúti Puskás Akadémiának és az utánpótlásnak átutalt eddig 73 milliárd forintnyi TAO-t. A számlák 0,5 százalékát sikerült kiperelniük, illetve megkapniuk.

Az már ezekből is kiderült, hogy elutazott a csapat például Dél-Spanyolországba, hogy három hónap alatt 150 kilogrammnyi harcsát és lazacot vettek és hétezer Túró Rudit. 

Itt az átlagfizetés havonta 2 millió forint, amiben a takarítók bére is benne van. Közpénzből. 

Miután a bírósági ítéletek ellenére sem adták ki a számlákat, a DK végrehajtóhoz fordult. Az elsőt a közeli Bicskén jelölték ki. De ő elfogultság miatt nem vállalta, tovább adta az ügyet. Pont ahhoz a végrehajtóhoz kerül, aki egyenesen az igazságügyi minisztériumhoz van bekötve

Az ügy ugyanis az azóta már börtönben ülő Schadl Györgyhöz került. 

Ő az, aki a gyanú szerint 83 millió forint kenőpénzt fizetett Völner Pálnak, aki akkor az Igazságügyi Minisztérium államtitkára volt. De míg szabadlábon volt sem sokat segített.

„Három darab pendrive-ot adott át nekünk, és azt ígérte, hogy folyamatosan tartja az alapítvány vezetőivel a kapcsolatot, és mindent megtesz annak érdekében, hogy ezeket mi megkapjuk. Hát nem sikerült” – magyarázta a DK-s politikus, aki elmondta, hogy rendőrségi feljelentést tettek a Székesfehérvári Törvényszéken, ahonnan elfogultságra hivatkozva átrakták a Veszprémi Törvényszékre az ügyet, ami még mindig áll.

Ilyen országot épített ez a kormány, hogy nem tudunk hova fordulni, lehet tényleg a rendőrségtől kezdve mindenhová mentünk. Mit lehet tenni? 

– tette fel a kérdést Ráczné Földi Judit.

A feljelentő, aki nem is az

Arra is van példa, hogy már azt sem árulják el a hatóságok, vagy csak nehezen, hogy miért szüntették meg az eljárásokat.

Egy ötszobás, 164 négyzetméteres luxuslakás, amit 240 millió forintért vett 2019-ben a Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány, de kiderült: Kövér László házelnök kabinetfőnökének családtagjai használták. Az alapítvány pénzéből vettek meg egy 13 milliós autót és egy visegrádi telket is. Többen is tettek feljelentést. Így a Transparency is, de azt, hogy a rendőrség szerint ez nem bűncselekmény, csak többszöri telefonálás után tudhatták meg.

„Arról kaptunk írásbeli értesítést, hogy tulajdonképpen mi nem is vagyunk feljelentők az ügyben, úgyhogy nekünk nem jár a megszüntető határozatból, az csak úgy szívességi alapon küldték el, panaszt meg végképp semmi értelme tennünk, mert arra meg végképp nem vagyunk jogosultak” – tette hozzá Ligeti Miklós.

Hasonlóan jártak a Magyar Nemzeti Bank Alapítványainak ügyében tett feljelentéssel is. A Transparency szerint az, hogy a Nemzeti Bank 270 milliárd forintot kiszervezett alapítványokhoz, az hűtlen kezelés. 

A Klebelsberg Központ félmilliárd forintot fizetett ki 30 oktatást segítő szoftverre. Csakhogy kiderült: ezek egy részét soha senki sem látta. És bár ezt a Miniszterelnökség is elismerte, az ügyből mégsem lett semmi. Hadházy Ákos így idézte fel az akkor történteket:

„A nyomozás abból állt, hogy elmentek a Pénzügyminisztériumban levő EU Taf nevű szervezethez, ami  szintén egy ilyen európai uniós pénzeket vizsgáló szervezet, az is megmondta, hogy nincsenek meg a programok. De a nyomozó nem volt rest és megkérdezte az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, hogy van-e probléma. Az meg azt mondta, hogy minden rendben van, erre a nyomozó lezárta a nyomozást. Nem emelte fel a fenekét, nem ment el és kérte, hogy akkor mutassák már meg ezeket a programokat”. 

A nemzeti együttműködésnek csúfolt rendszer úgy van kiépítve, hogy tudja a rendőrség, tudja az adóhatóság, tudja az ügyészség, hogy mit kell tenni, azt is, hogy hogyan kell, azt is, hogy kivel szemben kell eljárni, de nincs meg a szervezeti bátorság ezeknek a lépéseknek a megtételéhez. Tudván, hogy forró krumpli, máris eldobja magától a hatóság, vagy tényleg érkezik fentről a parancs

 – elemezte a helyzetet Ligeti Miklós.

Hogy ilyen ügyek ne fordulhassanak elő, ez is lenne a dolga az újonnan felállított Integritás Hatóságnak. Még ha rendesen végzik is a munkájukat, akkor sem biztos, hogy kiderül milyen eredménnyel, mert szinte semmit nem hozhatnak nyilvánosságra. Ezt törvénybe iktatta a kétharmados Fidesz többségű parlament.