Több kínai befektetés érkezett Magyarországra tavaly, mint Németországba, Franciaországba és az Egyesült Királyságba összesen

A berlini székhelyű Mercator Kínai Tanulmányok Intézete (Merics) és a Rhodium Csoport csütörtökön közzétett tanulmánya szerint tavaly az Európát célzó közvetlen kínai befektetések 44 százaléka Magyarországra érkezett, írta meg a német Ntv.

Magyarország több kínai befektetést vonzott, mint a három nagy gazdaság, Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság együttvéve.

A jelentés szerint a kínai cégek elsősorban az elektromobilitás területén fektettek be Magyarországon. Ez a terület tette tavaly Kína európai közvetlen beruházásainak 69 százalékát. Az európai egészségügyi ágazat szintén nagy érdeklődést váltott ki a kínai befektetőkből, különösen nagy az érdeklődés az orvostechnikai eszközök iránt, amelyek 2021 és 2023 között az ágazatba irányuló összes kínai befektetés kétharmadát tették ki.

Összességében a kínai befektetések Európában csökkentek: tavaly 2010 óta a legalacsonyabb szintet 6,8 milliárd eurót érték el. 

Az európai kínai zöldmezős projektek pozitív fejleményt jelentenek, de a beruházási tevékenység általánosan alacsony szintje a gazdasági kapcsolatok egyensúlytalanságát jelzi

 – mondta Max Zenglein, a Merics vezető közgazdásza.

Matura Tamás, Kína-kutató, a Corvinus Egyetem docense a Reggeliben korábban arról beszélt: a magyar állam egyes hírforrások szerint lemondott az uniós pénzek újraindulásáról, ezért kínai hitelből valósítaná meg elképzelésit. Éppen ezért hatalmas diplomáciai változásnak számít, hogy 20 év után először látogatott el kínai elnök a fővárosba. Hszi Csin-ping három napot töltött Budapesten és 18 megállapodást kötött a magyar kormánnyal. Hogy mi valósulhat meg ezek közül, erről is beszélt a Kína-kutató:

Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök és Hszi Csin-ping kínai elnök Budapesten, a Virtu étteremben, ahol közös ebéden vettek részt 2024. május 10-én. – Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher