Magyarok tömege menekítette ide a pénzét az adó elől

Négyéves csúcsra került a tartós befektetési számlák (TBSZ) száma a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. Tavaly több mint 42 ezer ilyet nyitottak a magyarok, ebből több mint 25 ezret a brókercégeknél, jó 16 ezret a bankoknál, a maradékot pedig más pénzügyi szolgáltatóknál (fióktelepeknél). 

A TBSZ-ek olyan értékpapírszámlák, amelyeken adómentesen lehet gyarapítani a megtakarításokat. 

Az első gyűjtőévet követően már három év után részleges adókedvezményt kaphat a befektető, öt év után pedig kamatadó és szociális hozzájárulási adó (szocho) megfizetése nélkül vehető fel a teljes hozam.

A TBSZ-ek népszerűségének megugrása nem meglepő, hiszen a magas infláció miatt sokan látták be, hogy érdemes valamibe befektetni a pénzt, a kapott kamatokból és hozamokból pedig jobb, ha nem vesz le az állam. Júniusig csak a 15 százalékos kamat- és árfolyamnyereség-adó terhelte a nem állampapír befektetéseket, a második félévtől azonban már jött ehhez a 13 százalékos szocho is, így már a hozam 28 százalékát vitte el az állam a legtöbb befektetésnél.

300 ezer TBSZ van már

Nem csoda, hogy a tudatos befektetők TBSZ-re menekítették az értékpapírjaikat, ilyen számlákból az év végén már 299 598 darabot vezettek, ami négyéves rekord. A TBSZ-ek 2019-ben kezdtek tömegesen eltűnni a befektetési szolgáltatóknál, ez volt az az év, amikortól a frissen kibocsátott állampapírok kamatát nem terhelte többé kamatadó, így azoknak a befektetőknek, akik csak állampapírt tartottak, nem volt szükségük többé a speciális értékpapírszámlára.

Tavaly egész évben állampapírok vásárlására ösztönözték a lakosságot. Az év elején egyből egy akkor éppen 16 százalékos kamatozású, inflációt követő kötvénnyel rukkolt elő az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), majd az év második felében a konkurens értékpapírok hozamára kivetett 13 százalékos szociális hozzájárulási adóval igyekezték még vonzóbbá tenni a lakossági állampapírokat a többi értékpapírral szemben. Az év végére is jutott egy újabb, bár elég vérszegényre sikerült akció: ennek keretében a bankok egy edukációs levélben arra kellett felhívniuk az ügyfeleik figyelmét, hogy mennyivel jobban jártak volna, ha 2022 szeptemberében állampapírt vásárolnak, szemben azzal, ha lekötetlen betétben parkoltatták volna a pénzüket.

A magas infláció láttán a felhívás nélkül is sokan léptek. Tavaly több mint 154 ezer értékpapírszámlát nyitottak a befektetési szolgáltatóknál (bankok, brókercégek és fióktelepek), az év végén már ​​2 086 528 ügyfélnek volt értékpapírszámlája. Emellett a Magyar Államkincstárnál tavaly augusztus végéig 35 ezer új lakossági ügyfél nyitott számlát, ezzel az értékpapírszámlát vezető ügyfelek száma elérte a 800 ezret.

Újdonságokkal rukkolt elő a kincstár

A lakossági értékpapírpiacon szemmel láthatóan nagy a verseny. Számos bank döntött úgy, hogy a legnépszerűbb lakossági állampapírt, a PMÁP-t díjmentesen értékesíti az ügyfeleinek, és a számlavezetésre sem számít fel díjat, hogy tartsa a versenyt a Magyar Államkincstárral. A kincstár is felvette azonban a kesztyűt, és decemberben megújította a Webkincstárat, valamint a Mobilkincstár alkalmazást, egyúttal lehetővé tette a gyors értékpapírszámla-nyitást az ügyfélkapun keresztül. Korábban is lehetett értékpapírszámlát nyitni az ügyfélkapu segítségével, de a folyamat hosszadalmas volt, napokig, néha hetekig is elhúzódott.

A másik újdonság a kincstári nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) bevezetése. A „negyedik nyugdíjpillérnek” is nevezett szolgáltatás előnye, hogy adó-visszatérítést kaphat, aki így takarékoskodik, igaz, nem sokat, 20 százalék, maximum évi 100 ezer forint a limit. Ez azt jelenti, hogy évi 500 ezer forinttal maximálni lehet az adókedvezményt. Az adó-visszatérítést is beszámítva évi 600 ezer forinttal viszont számottevő nyugdíjkiegészítés néhány év alatt nem érhető el, azt pedig 

egyetlen szakértő sem javasolja, hogy aki öt évnél hosszabb távon gondolkodik, az kizárólag állampapírba fektesse be a pénzét.

Az adókedvezményes nyugdíjcélú megtakarítások közül a kevésbé tapasztalt, de több évtizedes távon gondolkodó befektetőknek inkább a nyugdíjpénztárakat vagy a nyugdíjbiztosításokat ajánlják. Ezek magasabb kockázatot vállalnak, de hosszabb távon magasabb hozammal is kecsegtetnek, mint a tisztán állampapír befektetések.

A NYESZ-t is eddig főleg olyan befektetők használták, akik aktívan kezelték a portfóliójukat, részvényeket, befektetési alapokat vásároltak a számlájukra, nem véletlen, hogy ezt a megtakarítási formát újabban már leginkább csak a brókercégek tudják eladni. Tavaly év végén összesen valamivel több mint 90 ezer NYESZ volt Magyarországon, az ilyen számlák száma folyamatosan csökken, 2013-ban még 170 NYESZ volt a piacon. Miközben a bankoknál több mint 3300 NYESZ szűnt meg tavaly, a brókercégeknél csaknem 2500 új számlát nyitottak, ennek köszönhetően a befektetési vállalkozásoknál vezetett NYESZ-ek száma 26 744 darabra nőtt, ami hat és fél éves rekord.

A szerző a Bank360.hu munkatársa.

Nyitókép: illusztráció – Fotó: Image Group LA/Disney Channel via Getty Images