Ezek a világ legveszélyesebb munkái
2024. január 28. 11:51
Mit gondol, mi a világ legveszélyesebb munkája, amit csak kevesen mernek bevállalni? Mondjuk egy hídon lógva szédítő magasságban tisztítani a kábeleket a hótól? Vagy inkább egy olyan munka, amit százezrek végeznek minden egyes nap szerte a világon? Mivel jár az olcsó hulladékfeldolgozás, és hogyan járulnak hozzá a gazdag országokban leselejtezett elektronikus eszközök ahhoz, hogy fejlődő országokban tömegek élete rövidüljön meg?
Ez a világ legveszélyesebb munkája! – sokan így reagáltak, amikor meglátták a kanadai Brit Columbia állam közlekedési minisztériumának videóit arról, hogyan takarítják el a havat egy híd kábeleiről, megakadályozva, hogy veszélyes, jéggé fagyott hóbombákká álljanak össze, és a hídon áthaladó autósokra zuhanjanak.
A videókon azt látni, ahogy az egyik munkás kötéllel ereszkedik a kábelek végéhez, ott eloldoz egy acélkarikát, és lelöki a kábelen, az pedig leszáguldva hómentesíti a kábelt.
A csak RAT (rope access technicians) néven emlegetett technikusok hóesés idején 12 órát töltenek odafent a hídpilléren, folyamatosan nyomon követve a hóhelyzetet a kábeleken
A világ legveszélyesebb munkái között azonban nemcsak ehhez hasonló, különleges munkákat találunk, mint mondjuk a felhőkarcolók ablaktisztítása vagy a kígyómérgek begyűjtése, hanem olyanokat is, amelyek az emberiség legősibb foglalkozásai között vannak.
Halászat
A világ minden részén a halászat számít a legveszélyesebb foglalkozásnak, amit valaki csak űzhet. A halászokra egy sor veszély leselkedik: viharok, háborgó tenger, nagy hullámok, ide-oda billegő hajó, veszélyes gépek és felszerelések, valamint a hosszú munkaórák miatti kimerültség. A legfőbb halálokok a fedélzeten történt sérülések, a vízbe esés és a hajó elsüllyedése.
A halász- és rákászhajókon dolgozó emberek minden más szakmánál nagyobb eséllyel szenvednek halálos balesetet még a nyugati országokban is, ahol megfelelően kiképzett halászok jól felszerelt hajókon vágnak neki az óceánoknak és tengereknek, és baj esetén profi mentőalakulatok sietnek a segítségükre. Az Egyesült Államokban százezer dolgozóra évente 115 haláleset jutott 2000 és 2016 között, Kanadában pedig 27,3.
Egy 2022-ben nyilvánosságra hozott felmérés adatai szerint az egész világon több mint százezer ember hal meg évente halászat közben, azaz minden egyes nap közel háromszázan. Ezt a számot konzervatív becslésként jellemezték, tehát a valós szám ennél is jóval magasabb lehet. A halászat különösen a fejlődő országokban veszélyes. Az afrikai országokban a halálesetek aránya háromszáz és ezer között mozog százezer dolgozóra.
Favágás
A halászat mellett egy másik ősi szakma, a favágás számít a legveszélyesebb munkának, ahol nehéz terepen, nehéz gépekkel és nehéz tárgyakkal kell dolgozni. Az Egyesült Államokban a statisztikai adatok szerint 2021-ben százezer dolgozóra 82 haláleset jutott, és ez már jó eredménynek számít a nyolcvanas évekhez képest, amikor ez a szám a mostani érték kétszerese volt. A legtöbb halálesetet zuhanó fatörzsek okozták. Az EU-ban ez a szám húsz alatt van, Kanadában 2015-ben pedig 132 volt.
Repülőgéppilóták
Az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal adatai szerint a repülőgéppilóták körében ötven körül mozog évente a százezer foglalkoztatottra vetített halálesetek száma. Azonban nem a nagy kereskedelmi légitársaságok pilótáira kell most gondolni, hanem inkább a kisgépekkel repülő pilótákra, valamint helikopterpilótákra, akik számára az Egyesült Államokon belül a mostoha időjárásáról híres Alaszka légtere a legveszélyesebb hely.
A nyugati országok halálos munkahelyi baleseteit összegző statisztikái szerint a felsoroltak mellett a bányászat, az építőipar és az acélipar adja a legveszélyesebb foglalkozásokat. Ezeken kívül a teherautó-sofőrökre, mezőgazdasági dolgozókra, valamint a szemétszállítókra leselkedik még a legnagyobb veszély.
Vannak azonban foglalkozások, ahol pontos statisztikák hiányában nem lehet pontosan tudni, hogy mennyire halálosak, mégis a világ legveszélyesebb munkáinak számítanak.
Hajóroncsbontók
Az indiai, pakisztáni és bangladesi hajóbontóüzemekben lehet a legolcsóbban a nyugdíjazott tengerjáró hajókat szétbontani és darabonként eladni. Az olcsóság egyik oka a munkabiztonság hiánya, nem csoda, hogy ezek a hajóbontók a világ legveszélyesebb munkahelyei közé tartoznak.
A munkások megfelelő biztonsági felszerelések nélkül vágják szét a hajókat, 12 órás műszakokban a hét mindennapján, és egymást érik a balesetek. A bontókat zuhanás, leeső tárgyak, hőguta, fulladás és tüzek veszélyeztetik, valamint a hajókban lévő mérgező anyagok, például az azbeszt, amit előfordul, hogy puszta kézzel kell összesöpörniük.
Arról még csak pontos statisztikák sincsenek, hogy hányan sérülnek vagy halnak meg ezekben a pokoli üzemekben. Egy szervezet adatai szerint csak a bangladesi Sitakunda-parton – ahova a világ hajóroncsainak nagyjából fele kerül – több mint hatvan munkás halt meg négy év alatt, míg egy másik civil szervezet adatai szerint 2009 óta 447-en vesztették életüket hajók szétszedése közben Indiában, Pakisztánban és Bangladesben.
A valós szám azonban ennél biztosan jóval magasabb: egy sokatmondó adat szerint évi ezer áldozatot szednek a hajóbontó üzemek, ha a mérgező anyagok belélegzése miatt kialakult halálos betegségekkel is számolnak.
Elektromos hulladékok újrahasznosítása
A hulladék-újrahasznosítás a nyugati világban a zöld gondolkodással, fejlődéssel és fenntarthatósággal kapcsolódik össze, a szegényebb országokban azonban inkább a korai halállal. Főleg, ha elektronikus hulladékok újrahasznosításáról van szó. Ez a munka nem a balesetek miatt veszélyes, hanem a mérgező anyagok jelenléte és munkavédelem teljes hiánya miatt.
Ha a megfelelő munkavédelmi előírások betartásával végzik ezt a munkát, az tízszer olyan drága, mintha a kidobott televíziókat, mobiltelefonokat, számítógépeket és egyéb gépeket egy szegény afrikai vagy délkelet-ázsiai országba vinnék, ahol sok esetben gyerekek nyerik ki azokból főleg a rezet, aranyat és egyéb újrahasznosítható részeket – amelyekhez gyakran az értéktelen részek elégetésével jutnak hozzá.
Az egyik ilyen hely Ghánában található, ahol Kálmán Attila újságíró testközelből nézett meg egy ilyen telepet, és a Reggeliben beszélt arról, amit talált:
A munkások egy sor mérgező anyagnak vannak kitéve, ami katasztrofális hatással van az egészségükre: homályos látás, krónikus álmatlanság, tüdőbetegségek, fejfájás, étvágytalanság, szédülés, legyengült immunrendszer, vesebetegségek, idegrendszeri problémák, születési rendellenességek, bőrbetegségek, akut agysérülések, agyvérzés, asztma, légcsőhurut és rák fordul elő. Ezek az egészségügyi problémák nemcsak a munkát elvégző embereket, hanem a közelben élőket is érintik a talaj és a vizek szennyeződése miatt.
Nyitókép: Twitter / Lower Mainland Dist.