Felejtsük el az adócsökkentést, még a lakástámogatásokat is keményen visszavágja a kormány

Mint arról az RTL is beszámolt, az év utolsó előtti napján tette közzé középtávú prognózisát a Pénzügyminisztérium, amiből az olvasható ki, hogy Magyarország recesszióba süllyedt 2023-ban, a gazdaság a kormány által vártnál sokkal rosszabbul teljesített.

A kormányzati dokumentumból kiderült, hogy 2023-ban jelentősen, 0,4 százalékkal visszaesett a magyar gazdaság és elszállt az államháztartás hiánya, ami 5,9 százalék lett. Az éves infláció 17,6 százalékos lett, miközben a bruttó bértömeg csak 14,5 százalékkal nőtt, azaz 3,3 százalékkal esett vissza az egy keresőre jutó nettó reálbér. A háztartások fogyasztása 2 százalékkal csökkent, az export 0,4 százalékkal nőtt, az import pedig 4,8 százalékkal esett vissza.

A államháztartási hiány elszállása java részt az adóbevételek csökkenésének köszönhető. A vártnál ugyanis sokkal többel, 1137 milliárd forinttal maradtak el a fogyasztáshoz kapcsolt adók. 320 milliárd forinttal kevesebb adót fizettek be a társaságok és a lakosság részéről is a tervezettnél 120 milliárd forinttal kevesebb pénz folyt be az államkincstárba. Ez kudarc az Orbán-kormány gazdaságpolitikája számára, ami az adórendszert kifejezetten a fogyasztási adók irányába terelte át.

Nem utolsósorban a visszatartott EU-s pénzek miatt is 400 milliárd forinttal kevesebb jött be a vártnál.

A Népszava összefoglalója szerint a Pénzügyminisztérium középtávú költségvetési és makrogazdasági prognózisából kiderül az is, hogy az Orbán-kormány a 2024-2027-es ciklusban kivezet ugyan néhány különadót, de semmilyen érdemi adócsökkentést nem tervez a lakosság körében, miközben drasztikusan csökkentik a lakástámogatások mértékét és az önkormányzatokat tovább szorongatja.

• A prognózis szerint a céges adóbevételek a 2024-re tervezett 3757 milliárdról, 2027-re 3464 milliárd forintra csökkennek. Ez azt jelenti, hogy a kormány által tervezett évi 3-4 százalékos GDP növekedést és 3 százalékos inflációt is figyelembe véve, hogy ezen a téren adócsökkentés várható, azaz a cégekre korábban kivetett különadók egy részént kivezethetik.
• A lakossági adók viszont monoton emelkednek. A személyi jövedelemadó (szja) a 2024-re tervezett 4857 milliárdról, 2027-re 5966  milliárd forintra nő, míg a fogyasztási adóbevételek (áfa, jövedéki adó) 11 041 milliárdról 12 417 milliárd forintra emelkedhetnek. Mindez azt jelenti, hogy a kormány nem tervez adócsökkentést ezen a területen.
• A bevételi számokból az is látszik, hogy a kormány továbbra is súlyosan meg kívánja adóztatni az önkormányzatokat, miközben a nekik járó támogatások nominálisan csökkennek, azaz még az infláció mértékvel sem kompenzálják a településeknek járó költségvetési forrásokat.
• A kiadási oldalon a lakástámogatási költések durva csökkenésével számol a kormány. 2022-ben 634 milliárd, 2023-ban már csak 449 milliárd, 2024-ben pedig 181 milliárd jut erre a célra. A ciklus végére mindössze 207 milliárdos kiadást jelzett előre a pénzügyminisztérium. A rezsitámogatás a tavalyi 2000 milliárd forintról 2024-ben 1340 milliárdra, majd 2027-ben végére évi ezer milliárd alá esik vissza. A családtámogatások érdemben nem változnak, a számokban megmutatkozó enyhe nominális növekedés még a kiadások reálértéknek megőrzésére sem elég.
• A költségvetési szervekre vonatkozó kiadásokat is csökkentené a kormány: 2024-ben 9776 milliárd míg 2027-ben 8634 milliárd forinttal számol a pénzügy.
• A magas államadósság miatt nagyot nőnek az állam kamatterhei: a 2024-2027-es ciklusban közel 12 ezer milliárd forint megy majd a költségvetésből a felvett hitelek kamataira.

A fentieken túl a számok arról is árulkodnak, hogy a 2026-os választási évre készülve a kormány kicsit enged a megszorításokból: 2025-re 1300, 2026-ra 1717 milliárd forint olyan költségvetési kiadással számol, amire szerintük lesz fedezet, csak még nincs meg a helyük. Ezeket az összegeket egyelőre a céltartalékok között tüntették fel.

Nyitókép: RTL Híradó