Ez nem a biztosítók éve, elvitte a különadó a nyereséget

A biztosítók teljes nyereségét elviheti az extraprofitadó – írta a Bank360, amelynek elemzése szerint egyedül az utasbiztosítások szárnyalnak, ebben a szegmensben minden eddigi rekord megdőlt a nyaralási szezon végére.  

A szektor adózott eredménye alig érte el a 12 milliárd forintot, ami 42 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál, a 2021-esnek pedig csak az ötöde. A harmadik negyedévben ráadásul mintegy 4,6 milliárd forintos mínuszban zártak a biztosítók a Magyar Nemzeti Bank most publikált adatai szerint. A legnagyobb érvágást az ágazatnak a pótadók okozták, már tavaly is mintegy 50 milliárd forintot vitt el csupán extraprofitadó címen az állam a nyereségükből, az idén pedig még ennél is nagyobb összeget fizethetnek be a biztosítók a költségvetésbe. 

Egyes piaci szereplők azt prognosztizálták, hogy a különadók miatt 2023-ban teljesen el is tűnhet a szektor nyeresége. 

Ha a negyedik negyedévet is veszteséggel zárják, ez az előrejelzés akár valóra is válhat.

Miközben a profitot viszi az állam, a bevételeket nem hozza a lakosság. Az életbiztosítási szerződések száma csökkent az elmúlt egy évben, most szeptemberben csaknem 16 ezerrel kevesebbet tartottak nyilván, mint tavaly. A legtöbben az egyszeri díjas konstrukciókból szálltak ki, de a rendszeres díjas vegyes életbiztosításokat is tízezer számra mondják fel, vagy döntenek a lejárat után úgy, hogy nem kötnek másikat. A nyugdíjbiztosítás még mindig jól fogy, az adókedvezménynek is köszönhetően 2023-ban is kötöttek 29 ezer új szerződést, és az érdeklődés megmaradhat az év hátralévő részében.

A nem életbiztosításoknál látszik, hogy a lakosság spórolni kezdett. 

A lakossági vagyonbiztosítások (ezek jellemzően a lakásbiztosítások) száma egy év alatt csaknem 12 ezerrel csökkent, különösen sokan mondták fel a hitelfedezethez kapcsolódó lakásbiztosításukat. Ez lehetne részben jó irány is, ha mást, jobb biztosítást kötöttek helyette, de összességében véve most szeptemberben kevesebb ingatlannak volt biztosítása, mint egy éve.

Az is a spórolást mutatja, hogy miközben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) száma 27,5 ezerrel nőtt egy év alatt, a cascók száma több mint 7 ezerrel csökkent, vagyis a forgalomban lévő járművek egyre kisebb részére kötnek teljes körű biztosítást.

A Bank360.hu elemzése szerint a spórolásból viszont semmit sem éreztek az utasbiztosítások, a nyaralási szezon végére minden rekordot megdöntöttek az idén. 

Az egyszeri díjas szerződések száma kilenc hónap alatt már 712 ezer fölött volt, ami hatalmas ugrás, 230 ezerrel több mint 2022-ben. Ez már a 2019-es, utolsó covid előtti év eredményét is meghaladja, amikor 709 ezer utasbiztosítási szerződést kötöttek a magyarok. Ez azt mutatja, hogy nemcsak a külföldi utakon nem spóroltak azok, akiknek maradt rá elég költenivalójuk, hanem az utasbiztosításokra sem sajnálták a pénzt.

Ajánló: Hiába a szűk esztendő, a magyarok úgy költenek a drága utazásokra, mintha nem lenne holnap

A díjbevétel is szépen nőtt, megközelítette a 16 milliárd forintot kilenc hónap alatt, ez 28 százalékkal nagyobb a 2022-esnél, és természetesen a 2019-esnél is magasabb 23 százalékkal, de az azóta mért mintegy 50 százalékos inflációt is beszámítva reálértéken az idén még nem hoztak annyit az utasbiztosítások, mint négy éve.

Az életbiztosításokban viszont annál jobban látszik az emberek spórolása: három negyedév alatt 429,5 milliárd forintot fizettek be, ez tíz százalékkal marad el a tavalyitól, ami az inflációt is figyelembe véve nagyon gyenge eredménynek számít. A nyugdíjbiztosításoknál 17 százalékos díjbevétel-növekedést mértek ugyan, de ez sem kiugró, hiszen a szerződések száma nőtt, és ehhez képest a díjbevétel emelkedése nem haladja meg kiugró mértékben a tavalyi 14,5 százalékos átlagos inflációt, az ideinek pedig alatta marad.

A nem életbiztosításoknál nagyjából megegyezik tavalyi inflációval a díjbevételek növekedése, 719,3 milliárd forint folyt be, ami 14 százalékkal nagyobb a 2022-esnél. A lakásbiztosítások díja nagyjából az infláció mértékével emelkedhetett, hiszen a díjbevétel 15 százalékkal nőtt. A kgfb díjbevétel viszont csak 11 százalékkal ugrott meg, ami azt jelenti, a biztosítók nem építették be teljes mértékben az inflációt a díjakba. A cascónál nagyobb lehetett a díjemelés, hiszen 20 százalékkal nőtt a díjbevétel.

Nyitókép: Getty Images