A magyar lakások Európa legrosszabbjai, alig 6 százalékuk korszerű, a legszegényebb régiókban zabálják a legjobban az ingatlanok az energiát

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont szakértői becslést készítettek a mintegy 4,5 millió magyarországi lakóingatlan energetikai állapotának és energiaigényének felmérésére. Ehhez új adatbázist állítottak össze a 2016 és 2020 között kiadott energetikai tanúsítványok, a KSH lakásépítési statisztikái és a lakásokra vonatkozó népszámlálási adatok felhasználásával. Ezen két különböző módszertannal végeztek statisztikai becsléseket az ingatlanok tulajdonságai és a számított energiaigénye között, majd ezt kivetítették a teljes ingatlanállományra.

Energiazabálók a magyarországi épületek

Az energetikai állapot felmérése azért is fontos, mert a lakóingatlanoknak szinte teljesen meg kell újulni a következő évtizedben, illetve évtizedekben ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk a klímasemlegesség európai uniós elvárásait. Magyarországon az épületek a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátók és energiafogyasztók közé tartoznak. A négymilliónál is több lakóingatlanon azonban nem lehet gyorsan energetikai felmérést végezni, ezért inkább becslést dolgoztak ki a szakemberek az állapotok jellemzésére.

A kormány 2021-ben fogadta el a hazai lakó- és nem lakóépületek 2050-ig tartó felújítását is tartalmazó Hosszú Távú Felújítási Stratégiát. Ennek célja, hogy 2030-ra 20 százalékkal csökkenjen hazai lakóépületek energiafelhasználása, majd 2040-re 60 százalékkal csökkenjen az energetikai célú felhasználásához kapcsolódó CO2-kibocsátás a 2018-2020-as átlagos szintről, 2050-re pedig a „közel nulla energiaigény” szintjének megfelelő épületek aránya elérje a 90 százalékot. A stratégia szerint mintegy 2,6 millió lakóingatlannál szükséges valamilyen mértékű energetikai korszerűsítés.

Zöld hitelből kiemelkedő energiahatékonyságot lehet finanszírozni

A statisztikusok a 2016-os népszámlálási adatfelvételben szereplő lakásokhoz és a 2020-ig eltelt időszak 68 ezer új lakásához rendelték az energetikai tanúsítványok adatait és besorolási betűjeleit. Statisztikai alapon kapcsolatot állítottak fel a lakástulajdonságok és az energiaigény között, amelyet a lakásállomány egészére vetítettek ki. Ezt feldolgozva mutatták be a Hitelintézeti Szemlében megjelent tanulmányban a magyar lakóingatlanok fajlagos energiaigényét és a becslés területi, illetve ingatlantípus szerinti jellemzőit. 

Ennek elsődleges célja az volt, hogy megbecsülje a lakásállomány energetikai szempontból felső 15 százalékának határát (fajlagos energiaigényben mérve) 2020. december 31-ei dátummal. A környezetvédelmi szempontból fenntartható befektetéseket szabályozó európai besorolási rendszer és kapcsolódó rendelete ugyanis az épületekre is meghatározza, mi számít fenntartható finanszírozásnak, amelyhez kedvezmény biztosítható. Például a bankok zöld hitel finanszírozásához kapcsolódó kedvezmény alkalmazásának feltétele, hogy a 2020. december 31. előtt épült ingatlan „A” besorolású energetikai tanúsítvánnyal rendelkezzen, vagy az adott ország energiahatékonyság szempontjából legfelső 15 százalékába tartozzon.

A tanúsítványok szebb képet mutatnak a valóságnál

A legtöbb energetikai tanúsítványt 2016 és 2020 között ingatlanok adásvételéhez állították ki, amit a pályázati célú tanúsítás követ. Ezekben az években 10 százalék fölé nőtt az új lakások aránya a tanúsított ingatlanok között (a használatbavételi engedélynek ugyanis feltétele a tanúsítás). Ezért nem meglepő, hogy a kiállított tanúsítványok többsége (21 százaléka) CC, azaz korszerű minősítésű. (2020 után is.) 

Ehhez képest a statisztikusok által készített becslések alapján a legtöbb hazai ingatlanra a HH, azaz a gyenge kategória jellemző. 

Az energetikai tanúsítvány az épület energiafogyasztásáról közöl adatokat - és idén novembertől a szén-dioxid-kibocsátásáról is -, minél kevesebb energiát használ az épület, annál kedvezőbb energetikai besorolást kap, és a fenntartása is olcsóbb lehet.

A 2,8 millió családi háznak mindössze 3 százaléka „korszerű”

A teljes lakásállományra jellemző HH „gyenge” kategória a családi házakban domináns HH kategória eredménye. Családi házakra az II, azaz a rossz kategória is jellemző, ilyenből 650 ezernél is több ház van Magyarországon. A GG, átlagost megközelítő és HH, gyenge kategóriába pedig megközelítőleg 1,5 millió ház tartozhat a 2,8 millió családi házból. Bár a tanúsítványok között az AA, BB és CC kategória – azaz a „korszerű” vagy annál jobb – 20 százalékot tesz ki, a teljes állományra vonatkozó kivetítés szerint mindössze 3 százaléknyi korszerű vagy ennél jobb energetikai kategóriába eső családi ház van Magyarországon – állapították meg a tanulmány készítői.

A társasházi lakásoknál jobb a helyzet

A társasházi lakások energetikai állapota sokkal jobb, mint a családi házaké. A statisztikusok több mint 10 százalékra becsülték a „korszerű” ingatlanokat (CC és afölötti kategóriák). A leggyakoribb kategóriában azonban a kétféle becslési módszer különbséget mutat. Az OLS statisztikai modell szerint a társasházi lakásoknál a leggyakoribb besorolás (a lakások közel 30 százaléka) a DD, azaz a „korszerűt megközelítő”. Míg a random forest modell alapján az EE „átlagosnál jobb” és az FF „átlagos” kategóriák a legjellemzőbbek (24-24 százalék körül) a társasházak között.

A becslések alapján látványos különbség van a családi házak és a lakások energiafogyasztásában. A családi házak többsége gyenge vagy rossz energetikai besorolású. Mindössze 280 ezer lakóingatlant becsültek korszerű vagy annál jobb kategóriába (CC és felette).

A besorolások alapján a lakóingatlanokhoz energiaigényt is rendeltek. Az ingatlanok energetikai szempontból legjobb 15 százalékának határát a kétféle becslési módszer a lakások esetében közel azonos fogyasztásra teszi (az összesített primer energiaigény 133 kWh/négyzetméter/év, ami azt mutatja meg, hogy mennyi energiát fogyaszt a lakás egy év alatt egy négyzetméterre vetítve). A családi házaknál már van némi különbség a két módszer alapján, 214, illetve 223 kWh/négyzetméter/év, mint ahogy valamennyi lakóingatlanra vonatkozó országos átlagnál is az OLS-becslés némileg alacsonyabbra teszi a határt (149, illetve 160 kWh/négyzetméter/év).

Kedvező a dél-dunántúli lakások energiafogyasztása

A régiók szerint is láthatók különbségek. A házak energiaigénye Budapesten a legalacsonyabb. Lakások esetében a Dél-Dunántúl még a fővárosinál is alacsonyabb értékeket mutat. A legmagasabb határértékek a házak esetén Észak-Magyarországnál szerepelnek (itt fogyaszthatnak a legtöbbet). A legalacsonyabb és legmagasabb értékek között 100 kWh/négyzetméter eltérés is lehet a házaknál, míg a lakásoknál ez a különbség 20-30 kWh/négyzetméterre tehető.

Van mit lefaragni

A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia adatai szerint Magyarországon a primer energiafelhasználás mintegy 42 százaléka az épületekben történik (hűtés-fűtés), ezen belül a lakóépületek részaránya 60 százalék. (A primer energia nemcsak az épületben felhasznált energiát tartalmazza, hanem azt is, ami az energiahordozó kitermeléséhez, átalakításához és épülethez szállításához szükséges.) A végső energiafelhasználást (azaz a háztartások által ténylegesen felhasznált energiát) tekintve az Eurostat adatai szerint 35 százalékra tehető a lakosság részesedése az energiafogyasztásból, ennek túlnyomó része az épületek energiafelhasználását jelenti.

A lakásonként felhasznált energiamennyiséget tekintve Magyarország az EU legtöbbet fogyasztó tíz országa közé tartozik. A mintegy négymillió lakott lakás energiaellátásához felhasznált elsődleges tüzelőanyag a földgáz, melyet a háztartások közel 76 százaléka használ fűtési célra. Az épületállomány megújulási aránya, bár növekvő tendenciát mutat, még mindig alacsony, a felújítási arány évente a lakóépületek esetében megközelítőleg csupán 1 százalék – olvasható a kormány által elfogadott Hosszú Távú Felújítási Stratégiában. A stratégiában meghatározott intézkedések megvalósításával ugyanakkor elérhető lenne, hogy a felújítási ráta 2030-ig elérje az évi 3 százalékos arányt. Ezzel a lakóépületek összes energiafelhasználása és a CO2-kibocsátás hozzávetőleg 20 százalékkal tudna csökkenni. (A lakóépületek primer energiafogyasztása átlagosan 215 kWh/négyzetméter/év körüli lehet.)

A szerző a Bank360.hu és az Ingatlannet.hu munkatársa.

Nyitókép: MTVA / Bizományosi: Faludi Imre