Elment 2000 milliárd az útépítésekre, de szinte csak gyorsforgalmi utakra költött a kormány

2010 és 2020 között az országos közúthálózat fejlesztésre bruttó 2723 milliárd forintot (áfa nélkül nettó 2152 milliárdot) költött az állam a G7 cikke szerint. Ebből összesen 1785 kilométernyi útszakasz épült, vagy újult meg ebben az időszakban, azaz a 32 ezer kilométeres közúthálózat 0,6 százalékát érintették évente átlagosan a fejlesztések. 

A gazdasági szaklap szerette volna megnézni, milyen tendenciák látszanak az útépítésben, azonban nem volt könnyű dolguk. Az állami, 2023-ban megszüntetett Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF)  az összes, a statisztikai hivatal által regisztrált útépítés 64 százalékát fizette, így projektjeik vizsgálata jól megmutatja, hogy milyen folyamatok zajlottak le a hazai útépítésben. Csakhogy a NIF elutasította a G7 igénylését, a kért adatokat csak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság állásfoglalására és felszólítására adták ki. 

Így derült ki, hogy 

2010 és 2020 között az összes közútkiadás 68 százalékát a gyorsforgalmi utak építése tette ki a NIF-nél, elkerülő utak építésére 12 százalék, főutak bővítésére 8 százalék jutott. Az új mellékutakra csupán a kiadások 1 százalékát szánták. 

Új autópályákra és elkerülő utakra költötték el a 2150 milliárdos költség 80 százalékát, felújításra és mellékutakra alig jutott forrás.

A projektek által érintett útszakaszok hosszában is a gyorsforgalmi utak taroltak. A NIF-projektek keretében építették meg a 2020-ban üzemelő összes autóút 60 százalékát, illetve az autópályák 29 százalékát is a 2010 és 2020 közötti időszakban adták át.

A lap felhívja a figyelmet, hogy a NIF projektjei alapján a főutak rendbetétele nem lenne olyan óriási összeg, a gyorsforgalmi utak kicsit lassabb tempójú fejlesztése mellett erre is jutna forrás. Az elmúlt évtized átlagárai szerint a 6 ezer kilométernyi még fel nem újított főutat fel lehetne újítani egy évtized alatt évi 150 milliárd forintból.

A lap szerint infláció felett drágultak az építőipari közbeszerzések, különösen a Simicska Lajossal történő 2015-ös szakítás után indult be igazán a gyorsforgalmi utak árdrágulása, amikor Mészáros Lőrinc cégei és a Szíjj Lászlóhoz tartozó Duna Aszalt kezdték el megnyerni a projektek java részét.

Év elején számolt be az RTL Híradó a Szabad Európa cikke alapján, hogy kevesebb mint 18 milliárd forintot fizetett a Magyar Közút teljes autópálya-infrastruktúrájáért a magyarországi sztrádákat 35 évig üzemeltető koncessziós vállalat.  Az is bizonyossá vált a lap iratbetekintése után, hogy a koncessziót Mészáros Lőrinc és Szíjj László cégei nyerték el:

Nyitókép: Czeglédi Zsolt / MTI