Az autópályák 80 százalékának üzemeltetése kerül ki az állam felügyelete alól néhány napon belül

A Magyar Közút szeptember elsejétől átadja 1237 kilométer gyorsforgalmi útszakasz üzemeltetését annak az öt társaságnak, amely a kormány által korábban kiírt koncessziós eljárás eredményeképpen szerezte meg a megbízást.

Jövő hét csütörtöktől tehát ezek a cégek látják el a magyarországi autópálya-szakaszok nyolcvan százalékának üzemeltetését:

• MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
• AKA Alföldi Koncessziós Autópálya Zrt.
• M6 Duna Autópálya Koncessziós Zrt.
• M6 Tolna Autópálya Koncessziós Zrt.
• MAK Mecsek Autópálya Koncessziós Zrt. 

Emellett a Magyar Közút továbbra is üzemeltet majd 291 kilométernyi gyorsforgalmi utat és a jövőben is ellátja 31 ezer kilométernyi, településeket összekötő, illetve azokon átmenő országos fő- és mellékút fenntartási feladatait.

A településeken belüli utak többségét, összesen több mint 140 ezer kilométernyi utat továbbra is a helyi önkormányzatok kezelik. Budapesten belül a fő- és tömegközlekedési útvonalak a fővárosi önkormányzathoz (a Budapest Közút Zrt. a fővárosi önkormányzat cége), a többi út pedig a kerületi önkormányzatokhoz tartozik ezt követően is. 

A 35 évre szóló megbízást korábban az ellenzék és a civilek is bírálták, sokan ugyanis a Fidesz hatalmának bebetonozását látták benne. 

Tisztább lenne a kép, ha kiadnák azokat a számításokat, amelyek alapján meghozták a döntést, így ugyanis kiderülhetne, hogy – legalábbis a kormány számításai szerint – jól járnak-e ezzel a konstrukcióval az adófizetők. 

A Transparency International éppen ezért pert indított a számítások nyilvánosságra hozatala érdekében, de a koncesszióról döntő Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda – a bíróság nem jogerős ítélete ellenére – még nem tette közzé a dokumentumokat.

Ezek a számítások érintenék a másik autópálya-koncessziót is, ezt a Mészáros Lőrinchez köthető Themis Magántőkealap nyerte el. Ez a koncesszió a meglevő és a később megépülő gyorsforgalmi úthálózat tervezésére, felújítására és építésére ad megbízást szintén 35 évre.

Az Európai Bizottság már vizsgálja, hogy ezek a feladatkiszervezések sértik-e az uniós jogot. 

Nyitókép: Czeglédi Zsolt/MTI