Ebben a sorrendben kapcsolnák le a szolgáltatást, ha Magyarországon elfogyna a gáz

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyan nem akart a legutóbbi kormányinfón részletesen beszélni róla, de Magyarország rendelkezik nyilvános haváriatervvel arra az esetre, ha nem érkezik elegendő gáz az országba – írta a G7.

Ennek célja, hogy az állam minimalizálja a földgázhiányból következő károkat, valamint hogy a következményeket távol tartsa az úgynevezett védett fogyasztóktól, vagyis alapvetően a lakosságtól és a lakossági távhőszolgáltatástól.

A földgázellátási válsághelyzetnek három szintjét határozza meg a törvény: 

• Korai előrejelzési szint – amikor információ érkezik arról, hogy kevesebb gáz érkezik majd. Ez tájékoztatási kötelezettséggel jár: a földgázipari vállalkozások naponta jelentenek a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalnak (MEKH).
• Riasztási szint – az előrejelzési szinttől abban különbözik, hogy válsághelyzeti bizottság is alakul, amely a miniszternek javasol intézkedéseket. Beavatkozás a piaci folyamatokba még ekkor sem történik.
• Vészhelyzeti szint – intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a védett felhasználóknak legyen gázuk. Védett felhasználó a lakosság, a szociális otthonok, kórházak, tehát a nem ipari felhasználók.

Az első két szintet a MEKH elnöke rendelheti el, a harmadikat már a miniszter.

Ezek után jön a korlátozás, amit technikailag a rendszerirányítást végző Földgázszállító Zrt. vezényel le, de a MEKH hagyja jóvá. A korlátozási kategóriákat, vagyis a lekapcsolási sorrendet egy másik rendelet rögzíti. 

• Először azok a nagy teljesítményű, villamosenergiát termelő erőművek állnak le, amelyek gyorsan, négy óra alatt át tudnak állni földgázról kőolajra. 
• Ezután jönnek azok az ipari, kereskedelmi, szolgáltató és mezőgazdasági célú nagy földgázfelhasználók, amelyek nem alapvető élelmiszert állítanak elő. Először a 2500 köbméter/óra fölötti, aztán az 500, majd a 100 köbméter/óra felett fogyasztóknak kell lemondaniuk a gázról, majd az ez alattiaknak.
• Ha mindezek után sincs elég gáz, csak akkor korlátozhatják azokat a nagy fogyasztókat, amelyet élelmiszert állítanak elő: például vágóhidakat, húsüzemeket, tejfeldolgozókat, kenyérféléket előállító felhasználókat.

Ha valamelyik felhasználó nem tartja be a korlátozást, és továbbra is nem engedélyezett célra használja a földgázt, akkor őt le kell kapcsolni, sőt le kell vágni a rendszerről, és a károkért jogi felelősség is terheli.

Vészhelyzet esetén csökkenthető a Magyarországon áthaladó földgáztranzit is, a szolgáltatók belföldi vállalásai előnyt élveznek. A magyar kormány a földgáz-vészhelyzet miatt elrendelhet munkaszüneti napot, korlátozhatja a közintézmények, magánhelyiségek, üzletek nyitvatartási idejét, és ezeknek a helyiségeknek, továbbá irodaházaknak és állami intézményeknek a legmagasabb felfűtési hőmérsékletét.

A legutolsó biztosíték a rendszerben az EU-s szolidaritási alap, ami azt jelenti, hogy ha egy ország mindezek után sem látja biztosítottnak a védett felhasználók, a háztartások, kórházak, alapvető szociális szolgáltatók földgázellátását, akkor a környező országoktól szolidaritási alapon kérhet gyors földgázsegélyt. 

A MEKH a G7 kérdésére megerősítette: a leggyengébb, előrejelzési szintet sem rendelték el Magyarországon, és ha elrendelnék valamikor a jövőben, akkor azt a MEKH a honlapján tenné közzé.

Nyitókép: Koszticsák Szilárd/MTI