„Normális kormány nem csinál ilyet” – brutális költségek várnak azokra, akik kiesnek a katázásból

Hétfőn terjesztették be a katás adózás átalakítására vonatkozó törvényt, az új katatörvényt, amelyet kedden el is fogadott az Országgyűlés kormánypárti többsége. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kezdeményezte Kövér László házelnöknél, hogy a parlament kivételes eljárásban tárgyalja a kata-adózás radikális átalakítását. A kereszténydemokrata képviselő azt kérte, hogy a katás törvénymódosítás benyújtására a kivételes eljárást elrendelő döntés meghozatalát követő három órán belül legyen lehetőség, így született meg villámgyorsan a döntés, ami több százezer adózót érint közvetlenül.

Bár korábban arról volt szó, hogy a módosítások csak 2023-tól lépnek életbe, az érintetteknek már szeptember 1-jétől az új rendszer – és emiatt vélhetően még több embernek új adózási nem – szerint kell adózniuk. 

Röviden: 

az adóév közepén, a nyári szabadságolások alatt 1,5 hónapot adtak az adóadminisztráció áttekintésére és átalakítására. Ez pedig rengeteg embert érinthet, a javaslat ugyanis annyira leszűkíti az érintettek körét, hogy a gyakorlatban megsemmisítik a katázást. 

Ki maradhat a katában?

Szeptember 1-étől kata alanya csakis főfoglalkozású egyéni vállalkozó lehet, aki kizárólag magánszemélyeknek állít ki számlát. A bt-k, az egyéni cégek, a közkereseti társaságok és az ügyvédi irodák is kiesnek az adóalanyi körből, illetve azok is, akik cégeknek nyújtanak szolgáltatásokat. Annak is le kell mondania a katáról, aki mellékállásához használta ezt az adónemet, tehát legalább 36 órás főállása van, ahogyan az öregségi nyugdíjasok is elbúcsúzhatnak a lehetőségtől.

Fontos, hogy automatikusan egyetlen kisadózó sem marad a rendszerben, azoknak is újra be kell jelentkezniük, akik továbbra is élhetnek és élni akarnak a kiadózók tételes adójával. Ilyenek például a taxisok, akik az új katatörvény kivételként nevezett meg: ők cégeknek és magánszemélyeknek is számlázhatnak és az adónemben maradhatnak. Az éves bevételi érték 18 millió forint lesz a korábbi 12 millió forinttal szemben. 

Nem csoda, hogy hétfőn nagyjából száz ember kereste Ruszin Zsolt adószakértőt, aki szerint hektikus hetek várnak rá és kollégaira, ahogyan az utolsó pillanatos kapkodásra ítélt sok százezer kisadózóra is. A Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke egyébként nem találkozott még olyan szakterülettel vagy szakmával, ahol a kisadózó kifejezetten csak magánszemélyeknek állított volna ki számlát. Ezekről a speciális, kifejezetten csak a lakosság számára elérhető tevékenységekről megkérdeztük a Pénzügyminisztériumot és a kormányhoz intézett kérdéseket kezelő Kormányzati Tájékoztatási Központot is, választ egyelőre nem adtak. Így azt sem tudtuk meg, mi indokolta a katatörvény villámgyors átnyomását és milyen munkanélküliségi változásokkal kalkuláltak a módosítás előtt.

Hogy mi várhat a mostani katásokra, akik a jövőben már nem lehetnek azok? Egészen biztosan több adminisztráció és megnövekedett adóterhek, amelyek értelemszerűen áremelésekhez vezetnek, leginkább a szolgáltató szektorban.

A lehetséges folytatás:

• Azok a katások, akik teljesítik a feltételeket – tehát kizárólag magánszemélyeknek számláznak – az adónemben maradhatnak. Ide tartoznak a taxisok is. Ruszin Zsolt szerint érthetetlen, hogy a kormány éppen őket hagyta az adónem alatt: átalányadózással ugyanis minimálisan nőttek volna adóterheik, az ő költséghányaduk ugyanis 80 százalékos. „Nagyon sok olyan taxis vállalkozás iránt van óriási érdeklődés, ami esetleg mos, főz, takarít is” – tette hozzá talányosan a szakember.
• Akik korábban magánszemélyeknek és cégeknek is katásként szolgáltattak, azok lemondanak céges megrendelőikről vagy katás vállalkozásuk mellé létrehoznak egy új vállalkozást, esetleg egyéni vállalkozóként áttérnek az átalányadózásra.
• Akik csak cégeknek szolgáltatnak vagy valamilyen vállalkozási formában működnek – például bt-vel vagy kft-vel folytatják – szintén élhetnek az átalányadózással. A katázás éves bevételi határa 12 millió forint volt, így az érintetteknek nem biztos, hogy megéri vállalni például egy bt. plusz költségeit.

Valódi alternatíva az átalányadózás?

Az is egészen biztos, hogy nagyon nehéz hetek várnak a jelenlegi katásokra, akik az új keretei közé már nem férnek be és a könyvelőkre is: mindegyiküknek adótervezést kell készíteni, hogy mivel járnak a legjobban. A Pénzügyminisztérium által ajánlott átalányadózás nem a patás ördög, azonban havi bevallást, méricskélést, számolgatást, százalékok figyelését követeli a kata minimális adminisztrációjával szemben. 

A Tállai András által szűk két hete a parlamentben elhangzottak szerint 248 ezer főállású katás adózót tartanak nyilván, mellékállásút 144 ezret, szünetelőt pedig 69 ezret, nekik vélhetően van munkájuk. 

Tehát a mellékállású 144 ezernek és a szüneteltető 69 ezernek kampó

– fogalmazott Ruszin Zsolt. Anyagilag azok sem járnak feltétlenül jól, akiknek nyitva áll ez a lehetőség – igaz, a megnövekedett adóterhek mellé magasabb ellátási alapot, azaz nagyobb szociális biztonságot kapnak. Fontos kiemelni, hogy mindenki esete más és más, egyéni kalkulációkra van szükség, tette hozzá az adószakértő, aki emellett általánosságban annyit el tudott mondani, hogy 

az átalányadózás költségekben nem tud konkurálni a katával. Jóval drágább.

Az átalányadózásban jelenleg 40, 80, illetve a kiskereskedelemben 90 százalékos költséghányad van, évi 1,2 millió forintig pedig személyi jövedelemadót (szja) sem kell fizetni, csak a járulékokat. Az átalányadózás havi 400 ezer forint körüli bevétel fölött kétszer-háromszor drágább, mint a katázás. E szint alatt is drágább, de nem sokkal. Ruszin Zsolt szerint ha valakinek összesen havi 300 ezer forint átlagos bevétele van, 40 százalékos költséghányaddal szja-t nem is fizet, csak járulékot, a minimálbér alapul vételével. Ez havi 66 ezer forintot jelent, ez az 50 ezer forintos katához képest nem olyan sok, ráadásul cserébe az ellátási alapja 108 ezer forintról 200 ezer forintra nő.

Az mfor.hu számításai szerint ugyanakkor

• 3 millió forintos éves bevétel esetén egy minimálbér hatálya alá eső tevékenységet végző vállalkozó minimum havi 23 750 forintot, szakmai bérminimum esetén pedig havi 43 625 forintot veszít, ha katáról átalányadózásra vált.
• 5 millió forintos éves bevétel esetén egy minimálbér hatálya alá eső tevékenységet végző vállalkozó minimum havi 38 750 forintot, szakmai bérminimum esetén havi 58 625 forintot veszít.
• 7 millió forintos éves bevétel esetén egy minimálbér hatálya alá eső tevékenységet végző vállalkozó megint minimum havi 67 500 forintot, szakmai bérminimum esetén havi 73 625 forintot veszít.
• 12 millió forintos éves bevétel esetén egy minimálbér hatálya alá eső tevékenységet végző vállalkozó minimum havi 129 500 forintot, szakmai bérminimum esetén havi 185 000 forintot veszít.

A költséghányadok és százalékok, adómentes részek miatt az átalányadózást választóknak érdemes könyvelőt fogadniuk, legalábbis addig, amíg megszokják az adminisztrációs sokkot és kitanulják az újfajta adózás csínját-bínját. De hogy a könyvelők hogyan tudnak kiszolgálni több százezer új klienst (a katások kiszolgálása évenként munka, nem havi), az igencsak kérdéses. Ahogyan az is, hogy az átalányadózók hogyan fogják kigazdálkodni a megnövekedett adóterhek mellett a könyvelési költségeket is.

Ruszin Zsolt konkrét számokkal világította meg, mire számíthatnak a katából kiesők könyvelőjüknél: egy átalányadózótól havi 10-20 ezer forintot kérnek, attól függően, hogy az adott időszakban mennyi munkájuk volt. Ha volt táppénz vagy valamilyen igazolást kell kiállítani, az több munkaórát, így nagyobb ellentételezést jelent. A katások nagyrészt most önállóan el tudják intézni adóügyeiket, akinek pedig szakember segít, évente egyszer, minimális összeget fizet. 

Ez az adminisztrációs költség szaladhat fel évi 120-240 ezer forint közötti összegre. 

Ez pedig értelemszerűen áremeléshez vezet, tette hozzá a szakember, aki szerint érthetetlen, hogy miért terelik a bonyolult megoldások felé az embereket, amikor a kimondott kormányzati cél korábban éppen a mikrovállalkozások adminisztráció terhének csökkentése volt.

Ruszin Zsolt már tavaly javasolta a NAV-nak, hogy készítsenek egy ingyenes, könnyen kezelhető, a számlaforgalom és a pénztárforgalom alapján működő átalányadó-kalkulátort, amely minimális befektetéssel jelentősen megkönnyíthetné az adózók életét. A hivatal nem válaszolt megkeresésére.

De miért a kapkodás és a kivéreztetés?

Ruszin Zsolt felidézte: Tállai András másfél hete a parlamentben maga vallotta be, hogy a katás adózás legutóbbi szigorítása, a 40 százalékos különadó kivetése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az adószakértő szerint abban nincsen semmi meglepő, hogy ez a próbálkozás kudarcot vallott, „nem tudták rendesen ellenőrizni, az önkéntes bevallóknak örültek, a többiekkel meg érdemben képtelen volt foglalkozni a NAV.” Ez azonban nem indokolja, hogy gyakorlatilag kivezessék a katázást.

A szakember szerint rendkívül nagy probléma, hogy a kormány egyik pillanatról a másikra hoz olyan adóintézkedéseket, amelyek több százezer embert érintenek. Sem tervezésre, sem felkészülésre nem adtak elég időt, egyelőre a kormány semmilyen magyarázatot nem adott arra, hogy miért kell ennyire kapkodni.

Ilyet egy értelmes kormány nem csinál. Egy épeszű kormány nem rúgja fel a törvényalkotási szabályokat a választópolgárokkal szemben. A jogalkotási törvényben világosan benne van például az érdekegyeztetési kötelezettség, a társadalmi egyeztetés, a felkészülés lehetővé tétele

– mondta Ruszin Zsolt, aki szerint ha egy előkészített döntésről van szó, akkor már az április 3-i választások előtt közöni kellett volna a választókkal, hogy ennek tudatában léphessenek az urnákhoz. Ennek ellentmondani látszik, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt hét csütörtökön, a Kormányinfón még nem tudott arról (vagy letagadta), hogy kész van az új katatörvényre vonatkozó javaslat, amit aztán hétfőn benyújtottak, majd kedden el is fogadtak.

Ruszin Zsolt kiemelte:

a korábbi alkotmányhoz képest az új alaptörvényből kivették az adótörvények méltányossági és alkotmányossági kontrollját, „az intézményrendszer egyszerűen nem tud belebeszélni abba, hogy a kormány mit nyom át az Országgyűlésen.” 

A köztársasági elnöknek sincsen valós mozgástere: egyszer visszaküldheti a törvényt megfontolásra, ez azonban csak „idegesítő hülyéskedés”, nem valódi fék és ellensúly.

Nyitókép: Festő tanulók a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara XV. Szakma Sztár Fesztiválján, a Szakma Kiváló Tanulója Versenyen a budapesti Hungexpón 2022. április 26-án. – Fotó: Soós Lajos / MTI