100 millió forint környékére ugrott a balatoni nyaralók átlagára

Elképesztő ütemű áremelkedést gerjesztett a covid miatti bezártság a Balaton környéki ingatlanpiacon, ahol második otthon kerestek és találtak a home office lehetőségét kihasználó tömegek. A települések többségén két év alatt megduplázódott, vagy annál is nagyobb mértékben nőtt meg a kínálati átlagár – derül ki abból az exkluzív adatbázisból, amit a VG számára tett elérhetővé az ingatlan.com. Eszerint az igazán nagy áremelkedés nem a járvány első hullámában, azaz 2020 májusában jelentkezett, hanem az azt követő évben indult be igazán, és 2021 májusa után, az utóbbi egy évben berobbant.

Az eladósorba került nyaralók átlagára a legtöbb tóparti településen a százmillió forintot közelíti most, vagy már meg is haladja azt.

Az áremelkedés a négyzetméterárakban is látványos: a déli parti településeket magában foglaló Somogy megyében az átlagos kínálati négyzetméterár az adatbázis szerint 2020 májusában 570 ezer forint volt, tavaly már 690 ezer, most viszont 1,043 millió forint, miután öt tóparti településen is bőven meghaladja a milliós határt.

Az északi parton az átlagárak szolidabbak, de csak összességében, mert ott jóval nagyobb az árkülönbség az egyes települések között.

Egyértelműen az északi-parti Tihany a legdrágább Balaton-parti város, ahol most 1,8 millió a a négyzetméterenkénti kínálati átlagár, az ottani eladó nyaralóké pedig 381 millió forint.

Kiemelkedő árú luxusingatlanok miatt kerülhetett be Vászoly és Paloznak az élbolyba a jelenlegi hirdetésekben szereplő 360, illetve 319 milliós átlagárral. A legdrágább ingatlanokat kínáló északi-parti települések listáján most például Alsóörs, Balatonakarattya, Balatonfüred, Balatoncsicsó, Balatonalmádi szerepel többek közt Dörgicse és más különleges adottságú helyek között.

Nyitókép: Jászai Csaba / MTVA / MTI