Drága a rezsicsökkentés, az Európai Bizottság szerint kiigazítás kellhet

A háború következtében megdráguló import, a kereskedelmi fennakadások, a magasabb kockázati prémium visszafogják a magyar gazdaság növekedését, emeli az inflációt, és rontja a külső egyensúlyunkat – véli az Európai Bizottság, amelynek hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzését a Portfolio.hu szemlézte.

A testület szerint az idén 3,6 százalékra lassulhat a magyar GDP-növekedés, majd 2023-ban már csak 2,6 százalékkal bővülhet a gazdaság. Brüsszelben az a technikai feltevés, hogy a magyar rezsicsökkentés hosszútávon fennmarad majd, a teljes előrejelzési horizonton,

vagyis 2023 végéig nem várnak ebben változást. 

Ez ugyanakkor a háború kimenetelének függvénye is lehet, mivel kiemelik, hogy a földrajzi közelség és az erősebb kereskedelmi kapcsolatok miatt Magyarország erőteljesebben kitett a negatív hatásoknak.

Az Európai Bizottság szerint további intézkedések nélkül nem fog teljesülni a kormány 4,9 százalékos GDP-arányos hiánycélja. Az idén 6 százalékos deficittel számolnak, majd szerintük jövőre csökkenhet 5 százalék alá, az idei terv szintjére a hiány. Ez részben az év elején végrehajtott kormányzati kiadásoknak, illetve a magasabb energiaszámlának köszönhető.

Az előrejelzés szerint a rezsicsökkentés fenntartása jelentős veszteségeket okoz majd a többségében állami tulajdonú közműszektornak.

Azzal számolnak, hogy tőkejuttatásként 2022-ben a GDP 1,1 százalákát (mintegy 700 milliárd forintot), jövőre pedig további 0,7 százalékát kell a szektornak biztosítani a költségvetésből.

A magasabb költségvetési hiány miatt az Európai Bizottság azzal számol, hogy az államadósság idén csak minimálisan csökken majd, a 2021 végi 76,8 százalékról a GDP 76,4 százalékára, majd 2023 végére 76,1 százalékra. A romló finanszírozási feltételek és a magyar adósság viszonylag rövid futamideje miatt azzal számolnak, hogy a 2020-as 2,3 százalékról 2023 végére a GDP 3 százalékára nőhet a büdzsé kamatkiadása.

Nyitókép: Getty Images