A Mol-vezér szerint legalább hároméves türelmi időt kellene adni Magyarországnak, ha az EU megtiltja az orosz kőolaj behozatalát

Ha a részvényeseknek csak rövid távú érdekeik lennének, akkor kiabálnunk kellett volna, de hosszú távon, és ha az egészet nézzük, akkor a kormányt igazából nem érheti kritika – mondta a Telexnek adott interjúban Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója azzal kapcsolatban, hogy a kormány július 1-ig meghosszabbította az alapvető üzemanyagok 480 forintos literenkénti ársapkáját. 

Az olajcég vezetője azt mondta, május elején hozzák nyilvánosságra negyedéves jelentésüket, abban lesznek konkrét adatok arról, hogy a Mol-nak mennyibe került ez az intézkedés. 

„Az időszak elején még nem volt ilyen gyenge a forint, illetve nem volt ilyen magas az olaj világpiaci ára, azóta ezek mind-mind nehezítették a helyzetünket. Emellett valóban az is igaz, hogy az időszak második felében az Urál tényleg jobban elszakadt a Brenttől, ami viszont segített” – fogalmazott.

Hernádi Zsolt szerint a piaci logikába hosszú távon beavatkozó hatósági intézkedések torzulást, visszaéléseket és áruhiányt okozhatnak. 

Márciusban például olyan mértékben kezdett el nőni a fogyasztás Magyarországon, hogy nem tudták finomítói termékkihozatallal lekövetni, ennek ugyanis fizikai korlátai vannak. 

A finomító kapacitása nem volt növelhető, ezért dízelt kellett felszabadítani a tartalékokból, hiszen a fogyasztás növekedése mellett csökkenni kezdett a termékimport. 

„Kevesen tudják, de egész Európa markánsan dízelhiányos. Dízel nélkül viszont nincsen európai gazdaság, nincs közlekedés, nincs szállítmányozás. Ha pedig átmenetileg hiány lépne fel, akkor előfordulhat, hogy az európai országok újragondolnák az egyik alapelvüket, az áruk szabad mozgását, gyakorlatilag lezárnák a határaikat. Mert a nincs nagyobb úr, mint a drága” – fejtegette..

Az ársapka esetleges meghosszabbításáról azt mondta, mindig bízik abban, amit Gulyás Gergely mond, és ő július 1-i határnapról beszélt. 

Nekünk amúgy is sok különadónk van, kiskereskedelmi adó, Robin Hood-adó, egyebek. A kiskereskedelmi adóból ráadásul jóval nagyobb részt vállalunk, mint mások. Azt remélem, hogy senki nem akarja a jövőnket megenni

– mondta.

Hernádi Zsolt szerint nyilvánvalóan borzalmas dolgok történnek Ukrajnában, de valakinek ki kell mondani, hogy az ellátásbiztonságot nem lehet figyelmen kívül hagyni.

„Mindenki ott lát szankciós esélyeket, ahol neki nem fáj. Legutóbb Németország beszélt arról, hogy nincs szüksége orosz olajra, nem csoda, hiszen az ország sok finomítója közül csak egyetlen, egy orosz tulajdonú érintett, az pótolható. Igaz, a dízelhiánnyal vagy a gázhiánnyal már ő sem tudna mit kezdeni. Ezért ezeket érdekes módon nem is akarják szankcionálni” – mondta a Mol vezetője, aki szerint a magyar kormánynak nyílt, sarkos véleménye van, „a többiek pedig sokszor mintha csak csendes társutazók lennének”.

Hernádi Zsolt szerint ha a jelenleg csővezetéken szállított kőolajmennyiséget tengeren kellene beszerezni, akkor naponta 100 ezer tonna árunak kell megérkeznie a horvátországi Omisaljba. „Ezt megvenni, ideszállítani, kirakodni elképesztő feladat. Jelenleg kéthetente érkezik egy tanker, embargó esetén heti kettő kell, ehhez a mostani tankerflotta nem elegendő, mintegy 30-50 új hajóra lenne szükség globálisan, amihez évek kellenek” – fogalmazott.

A vállalat nyolc év alatt 170 millió dollárt költött arra, hogy 30 százalék körül tudjon finomítani tenger felől érkező alternatív olajat. 

A 100 százalékhoz 3-4 újabb év és mintegy 550 millió dollár biztosan kell. És ne feledjük, ezek redundáns beruházások. Soha meg nem térülnek

– tette hozzá. Korábban egyébként azért kezdtek ilyen beruházásokba, mert attól tartottak a kelet-ukrajnai háború miatt majd nem lehet használni a Barátság kőolajvezetéket. Ezek drága fejlesztések voltak, közel 550 millió dollárba kerültek, és nem térülnek meg soha. 

Szankció esetén nagyon nagy lenne a baj, teljesen leülne a közép-európai gazdaság. Mi az átfogó embargót csak út tudjuk elképzelni, ha átmeneti időszakot kapna több, tengertől elzárt ország, így mi is. Ennek legrövidebb ideje három év

– jelentette ki Hernádi Zsolt, aki szerint enélkül már rövid távon termékhiánnyal, gazdasági károkkal és nagyobb inflációval kell számolni. Ebben az esetben a szankció terheit aránytalanul Magyarország, Szlovákia, Csehország és Szerbia fizetné meg.

Nyitókép: Kovács Tamás/MTI